„Arra a kérdésre, hogy a sajtok héja, külső rétege ehető-e, nem lehet egyértelmű választ adni, mivel ez minden egyes sajtfajtánál más és más” – hívta fel a figyelmet közelmúlteli Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. Az Il Fatto Alimentare című olasz portál cikkére hivatkozva azt írták, hogy a friss, lágy sajtok – például a mozzarella, a scamorza vagy a feta – nem rendelkeznek kéreggel, a többi típusnál azonban figyelni kell az alábbi szabályokra.
Enni vagy nem enni – ez itt a kérdés
A többé-kevésbé érett sajtokon mindig képződik valamiféle héj, amely megvédi a sajtot. E viszont azt jelenti, hogy ez a felület érintkezik a porral, illetve az egyéb vegyi vagy mikrobiológiai szennyeződésékkel is, amelyek a sajt környezetében találhatók. „Az előre csomagolt érett sajtok külseje ettől függetlenül fogyasztható, hacsak nincs ráírva a csomagolásra az ellenkezője” – jegyezték meg.
Bizonyos típusú sajtokat műanyag-, viasz- vagy más nem ehető bevonat véd. Ilyen például a Leerdammer vagy a Pecorino is. De vannak olyan fajták is, amelyeket érlelés közben rendszeresen bedörzsölnek víz és só oldatával. Ez a módszer hozzájárul a sajt ízének és aromájának kialakításához, valamint megakadályozza a káros mikroorganizmusok fejlődését is – a sajt külső rétegét azonban ehetetlenné teszi. Ebbe a kategóriába tartozik például a gorgonzola.
„A brie vagy a camembert sajtokkal más a helyzet, azoknál a külső nemespenész borítás is bátran fogyasztható. A parmezán (Parmigiano Reggiano) és a Grana Padano sajtok héja is ehető, ezeket azonban célszerű megmosni és a kéregből egy kicsit lekaparni, mielőtt asztalra kerülnének” – derült ki a Rizikometer posztjából.
Ez is érdekelhet
Sokan azt gondolják, hogy a sajtok nem férnek bele az egészséges étrendbe. Pedig bátran fogyaszthatnánk ezt az élelmiszertípust is – csupán azt kell tudnunk, melyik fajtákat kell választanunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
