Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez számos létfontosságú ásványi anyagra, illetve nyomelemre van szükség, köztük a vasra, melynek nagy részét a testünk vörösvérsejtjeiben található hemoglobinmolekulák rejtik. Ideális esetben kiegyensúlyozott táplálkozással , vagyis magas vastartalmú ételek rendszeres fogyasztásával természetes úton is tudjuk fedezni testünk vasszükségletét. Ez férfiak esetében átlagosan napi 8-10 milligramm, míg a reproduktív korban lévő nőknél - a menstruációval járó vérveszteség miatt - 15-18 milligramm vas bevitelét jelenti naponta. Várandósság idején pedig a napi vasszükséglet a 30 milligrammot is elérheti.
A vashiány lehetséges okai
Előfordulhat, hogy valamiért nincs lehetőségünk megfelelő mennyiségű vas bevitelére, vagy egyszerűen csak nem figyelünk erre tudatosan. Vashiányt okozhat az is, ha valamilyen betegség vagy állapot miatt nem szívódik fel a szervezetünkben a vas, vagy ha olyan sokat veszítünk belőle, amit már nem tudunk természetes úton pótolni. A vashiány még a fejlődő országokban is gyakori: becslések szerint a világ lakosságának körülbelül 30 százalékát érinti.
Mi utalhat vashiányra?
Laborvizsgálat nélkül a hiányállapot felismerése nem egyszerű, a vashiánynak ugyanis számos, nem specifikus tünete lehet, amely egyéb betegségek kísérő tüneteként is ismert lehet. Ilyen panasz a fáradékonyság, a levertség, a fejfájás, a szédülés, a légszomj, a sápadtság, a hajhullás, a töredezett körmök, a berepedezett ajkak, az éjszakai nyugtalan láb szindróma, a koncentrációs vagy kognitív zavarok, illetve az, hogy fogékonyabbá válunk a betegségekre, esetleg fázékonyak leszünk. A felsoroltak mindegyike meglehetősen általános tünet, amely önmagában nem (sőt csoportosan sem) feltétlenül utal konkrétan a vashiányra.
A nem múló fáradtság vashiányról árulkodhat
A rohanó mindennapokkal járó hajszoltság, a rendszertelen étkezés és a stresszes életmód szinte szükségszerűen vonja maga után a fáradtságot, ám ha az tartósan fennáll, és azután sem múlik el vagy enyhül, amikor a lehetséges kiváltó okokat megszüntettük, akkor érdemes utánajárnunk, nem vashiány áll-e a háttérben. A nem múló fáradtság ugyanis a vashiány egyik legjellemzőbb tünete, amelynek azonban nincs fokmérője, tehát egyéntől függ, ki hogyan éli meg, illetve hogy mennyire viseli meg a szervezetét, általános egészségi állapotát.
A tartósan alacsony vasszint - amikor utánpótlás híján a szervezet vasraktárai kimerülnek - akár vashiányos vérszegénységhez is vezethet. Ilyenkor kevesebb vörösvértest termelődik, és csökken az azokban található, a sejtjeinkhez oxigént szállító hemoglobinmolekulák mennyisége. Ez kihat az energiaszintünkre is, ami egyeseknél "csak" lomhaságot, gyengeséget, fáradékonyságot, másoknál viszont letaglózó, krónikus fáradtságot okozhat.
Az érintettek ilyenkor úgy érzik, hogy képtelek kikelni az ágyból, legszívesebben csak feküdnének, aludnának, pihennének. Így azonban könnyen ördögi körbe kerülhetünk: ha a fáradtság állandósul, krónikussá válik és engedünk neki, vagyis nem teszünk ellene semmit, helyette minimalizáljuk a testmozgást és szinte csak a túlélésre hajtunk, egy idő után már akkor sem leszünk képesek kimozdulni, amikor tényleg kellene. A napi testmozgás redukálása, majd elhagyása pedig egy idő után nemcsak fizikai, hanem kognitív hanyatláshoz is vezethet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amikor a kognitív funkciók sínylik meg a vashiányt
Nem ritka, hogy a vashiány a szellemi teljesítményünkre, azaz a kognitív funkcióinkra gyakorol negatív hatást. Egy, az IntechOpen oldalán megjelent, szakmailag lektorált tanulmány megerősítette, hogy a vashiányos vérszegénység és a vashiány a velük együttesen előforduló kórképekkel kombinálódva neurokognitív diszfunkciókat okozhat, vagy - különösen idősebbeknél - súlyosbíthatja a meglévő kognitív zavarokat.
Ezt az állapotot jellegzetes, azonban nem kizárólag a vashiányos állapotra jellemző tünetek kísérhetik. Ilyenkor sokan azzal szembesülnek, hogy nem képesek jól koncentrálni, és még a mindennapi rutintevékenységeiknek is többször kell nekifutniuk, mert elvesztik a fonalat, gondolatban elkalandoznak, illetve elfelejtik, hogy mit szerettek volna véghez vinni. Mindez amellett, hogy csökkenti a hatékonyságot, nagyobb energiaráfordítást is igényel a szervezettől.
Hogyan gondoskodhatunk a vaspótlásról?
A nyomelem pótlásának legegyszerűbb és legtermészetesebb módja, ha étrendünkbe tudatosan beiktatunk vasban gazdag ételeket. A gyümölcsök közül remek vasforrás az őszi- és a kajszibarack vagy a fekete ribiszke. A zöldségek közül a sóska és a spenót gazdag vasban, ám a bennük található oxálsav - más néven sóskasav - akadályozza a vasfelszívódást. A hüvelyesek, mint például a száraz bab és a borsó, valamint egyes gabonafélék (például búzakorpa), az olajos magvak (pisztácia, mogyoró), a különböző húsfélék (bárány, marha), a máj, egyes tejtermékek (túró, sajtok) és a tojás szintén remek vasforrások.
Ez is érdekelhet
Ám az élelmiszerekben található vasnak csak egy része tud felszívódni - a növényekből körülbelül tíz, a húsfélékből pedig húsz százalék -, ezért szükségessé válhat valamilyen vaspótló készítmény fogyasztása. Olyat válasszunk, amelyből a vas könnyen és gyorsan szívódik fel, a lehető legkevesebb kellemetlen mellékhatást okozva. Érdemes orvos segítségét kérni, valamint bejelentkezni egy laborvizsgálatra, hogy kiderüljön, mennyire komoly vashiánnyal küzdünk, illetve szükség van-e további kezelésre.
