Hogy mi mindenre kell ekkor ügyelni, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.
Mi a véralvadásgátlók szerepe?
A véralvadásgátló terápia azt a célt szolgálja, hogy segítségével megelőzhető legyen az életveszélyes vérrögök keletkezése. Tulajdonképpen a kezelés a szervezet "trombózis/vérzékenység" egyensúlyát egy kissé a vérzékenység felé tolja el, hogy a fokozott alvadékonyság ne érvényesülhessen. Hatásmechanizmusát tekintve többfajta készítmény van forgalomban. Három nagy csoportjuk a kumarinszármazékok, a heparinok és az új típusú véralvadásgátlók (NOAC). Hogy melyiket szükséges a betegnek alkalmaznia, arról a kezelőorvos dönt - természetesen indokolt esetben engedélyezett az áttérés más készítményre, előzetes egyeztetés után.
Fontos azonban tudni, hogy bármilyen készítményt is szed a beteg, közös tulajdonságuk, hogy megnövelik a vérzéses szövődmények előfordulását - éppen ezért alkalmazásuk rendszeres ellenőrzést és odafigyelést kíván, főleg, ha a páciens műtétre készül.
Minden esetben más terápiára van szükség műtét előtt?
Nagyon fontos hogy még mielőtt sor kerülne a műtétre, egyeztessen orvosával a véralvadásgátló terápiáról. Arról, hogy bizonyos műtéti beavatkozások esetén hogyan kell eljárni, mikor kell a korábbi alvadásgátló kezelést felfüggeszteni, és milyen gyógyszerre kell áttérni a hatékony műtéti trombózis megelőzés céljából, nagyon részletesen kidolgozott un. protokollok vannak. A kezelőorvosnak, az altatóorvosnak és az operatőrnek ezeket minden műtéti típus esetén ismernie kell, és ezek szerint eljárnia. Hogy mi a teendő, többek között az befolyásolja, hogy milyen a beteg INR-értéke, trombózisrizikójának mértéke, mikor volt trombózisa, van-e genetikai hajlama vagy egyéb trombózisfokozó betegsége, milyen műtétre készül stb.
Természetesen a kisebb műtétek esetén nincs mindig szükség az eddig alkalmazott - orális- terápia felfüggesztésére vagy módosítására, ám nagyobb beavatkozások előtt szükség lehet LMWH injekcióra áttérni, amelyet előre meghatározott ideig a műtét után is alkalmazni kell - mondja prof. Blaskó.
Mi a helyzet a sürgős műtétekkel?
Sajnos előfordulhatnak olyan esetek, amikor sem a beteg, sem az orvosa nem tud felkészülni a műtétre, hiszen sürgős beavatkozásra van szükség (pl. baleset miatt). Ebben az esetben antidótum adására van szükség, amely lényegében hatástalanítja az adott szert, így a véralvadásgátló hatása felfüggeszthető. Sok esetben az antidótum mellett még a szükséges alvadási faktorok pótlására is szükség lehet. Ezek az eljárások azonban szakintézeti/kórházi ellátást igényelnek.
Bár nemrégiben az úgynevezett új típusú alvadásgátlóknak (NOAC szereknek) még nem létezett ellenszere, olyanok anyagok azért voltak, amelyek csökkentették a hatásukat. Mára pedig már megjelentek az új szerek antidótumai is (igaz, ezek drágák, és csak kórházban juthatunk hozzájuk).
