A vas fontos alkotóeleme a vérünk oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak. Ha szervezetünk nem jut elég vashoz, arra változatos tünetek hívják fel a figyelmünket. Jelentkezhet például fáradékonyság, általános gyengeség, gyakori szédülés, szapora szívverés, étvágytalanság, de akár nehézlégzés és fulladás is. Emellett a hajhullás, a gyenge körmök, az ajakzug kirepedezése és a teherbíró képességünk csökkenése is árulkodó jel lehet. Ritkábban, de az alábbiak is előfordulhatnak:
- depresszió
- nyugtalan láb szindróma
- gyakori fejfájás
- fokozott hidegérzékenység
- szívpanaszok
- nyelvégés
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- nyelészavar
A tartós vashiány vérszegénységhez és egyéb súlyos szövődményekhez vezethet. Ezért a fenti tünetek észlelése esetén ajánlott az alapos kivizsgálás. Nem mindegy azonban, hogy milyen vizsgálatokat végeztetünk, ugyanis önmagában a vér vasszintje nem elegendő a vashiány diagnosztizálásához, de annak kizárásához sem.
Mérhető vasparaméterek és jelentésük
A legtöbben az gondolják, hogy ha a laborleletükön alacsony vasszint látszik, akkor az egyértelműen vashiányt jelent. Egyesek ilyenkor meg sem várják a szakvéleményt, hanem egyből vaspótlásba kezdenek. Ennek az öndiagnózisnak nagyjából annyi alapja van, mintha valakiről pusztán a sápadtsága alapján állapítanánk meg, hogy vérszegény. Ennél azonban mindkét kórkép jóval összetettebb.
Fontos tudni, hogy a normál laboratóriumi lelet csupán a vérből aktuálisan kimutatható vasmennyiségről ad tájékoztatást, ez az érték azonban gyakran változik. Ha például a vérvétel előtti napon magas vastartalmú ételeket fogyasztunk, akkor valószínűleg magas értékeket mutat majd a lelet. Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs vashiányunk, mint ahogy az alacsony érték sem automatikus bizonyíték a hiánybetegségre. Ráadásul gyulladás vagy fertőzés esetén ugyancsak lehet alacsony a vas szintje, így ilyen állapotban nem is érdemes laborvizsgálatot végeztetni a vashiány megerősítésére.
Amennyiben vashiány gyanúja áll fenn, az alábbi paramétereket kell ellenőrizni.
- Teljes vérkép: a hemoglobin, a vörösvértest, az átlagos hemoglobintartalom (MCH) és a vörösvértest-volumen (MCV) alacsony szintje egyaránt vashiányos vérszegénységre utal.
- Szérum vas: a normál értéknél alacsonyabb szintje vashiányra figyelmeztet.
- Teljes vaskötő kapacitás (TVK): a vashiány súlyosbodásával párhuzamosan ez az érték is emelkedik.
- Transzferrin: a vas vérben történő szállításáról a transzferrin nevűfehérjegondoskodik. Magas szintje vashiányt jelez.
- Transzferrin-szaturáció: a transzferrin molekula telítettsége csökken, ha kevés a vas a szervezetben.
- Szérum ferritin: ez a vas raktározásáért felel, alacsony szintje tehát hiánybetegségről árulkodik.
- Csontvelői vasraktár: vashiány esetén ez is csökken. Ezt az értéket azonban vérből nem, csak csontvelői mintavétellel lehet kimutatni.
Mit tehetünk?
Vashiány általában hosszú idő alatt alakul ki, ezért nehéz észrevenni. Kiváltó oka lehet elégtelen bevitel - például vegetáriánus étrend - vagy fokozott igény - például terhesség - is. De állhat a háttérben felszívódási probléma, erős vérzés vagy akár daganatos megbetegedés is. Éppen ezek miatt fontos a pontos diagnózis, illetve a konkrét ok megtalálása. A fő probléma megszüntetése mellett vaspótlásra is szükség lehet, amely megfelelő, kiegyensúlyozott étkezés mellett szedett tabletta formájában könnyen megoldható.
Ez is érdekelhet
A legtöbb vaskészítménynél a jó felszívódás érdekében ügyelni kell az étkezéstől független, legalább 2 órás eltéréssel való bevételre, de olyan vaspótló gyógyszer is elérhető, amelyet tanácsos étkezéssel együtt bevenni. Arra is érdemes figyelni, hogy a vassal egy időben elegendő mennyiségű C-vitamint is bevigyünk, az ugyanis jelentősen javítja a vas felszívódását.
Legjobban: