Vashiányról akkor beszélhetünk, amikor a szervezetben abnormálisan alacsony a vas szintje. A vas esszenciális, azaz létfontosságú elem, és mivel a szervezet nem tudja előállítani, így kívülről kell bevinni. Ezt legegyszerűbben a táplálkozás útján tudjuk megtenni, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ételek vastartalmát nagyon eltérő módon hasznosítja szervezetünk. Kiváló vasforrások például a vörös húsok, a halak, a tojássárgája, de sok található ebből a fontos nyomelemből a hüvelyesekben, a zöld leveles zöldségekben, a szójában, illetve egyes magvakban, diófélékben is.
Az átlagos felnőtt szervezet 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, ennek legnagyobb részét a vér oxigénszállító fehérjemolekulájához, a hemoglobinhoz kötve. A vas feladatai közé tartozik egyebek mellett az oxigén és a szén-dioxid szállítása, a hemoglobin és a mioglobin szintézise (a mioglobin is egy fehérje, amely az izomsejtekben található meg), ezenkívül az enzimek működésére is hatással van.
Az enyhe vashiány jellemzően nem okoz tüneteket, az idő előrehaladtával azonban olyan panaszok jelentkezhetnek, mint a fertőzésekre való fogékonyság, a fáradékonyság, az energiaszegénység, a hajhullás, a légszomj, a sápadt bőr, a nyelési nehézség vagy a puha, törékeny körmök. Sőt, meglepő lehet, de sok vashiányos ember érez erős vágyat furcsa dolgok (jég, föld vagy keményítő) fogyasztása iránt. Amennyiben hosszú távon elégtelen a szervezet vasellátottsága, vashiányos vérszegénység alakulhat ki. Ilyenkor a vörösvértestek száma és mérete lecsökken, mivel kevesebb hemoglobint tartalmaznak, és így a sejtek sem jutnak elegendő oxigénhez. A vérszegény állapot a fentebb felsorolt vashiányos tünetekhez hasonló panaszokat okoz, ám ezek már jóval súlyosabbak. Ha sokáig diagnosztizálatlan, és emiatt kezeletlen marad, a vashiányos vérszegénység komoly szövődményekkel járhat. Előfordulhatnak szívproblémák, várandósoknál megnő a koraszülés esélye, illetve a baba a normálisnál kisebb súllyal jöhet a világra, csecsemőknél és gyerekeknél pedig a növekedésre, fejlődésre hat negatívan.
A vashiány lehetséges okai
A vashiánynak számos oka lehet. Leginkább a nők veszélyeztetettek, de valójában mindkét nem képviselőinél és gyerekeknél is kialakulhat, ha a normálisnál több vasat veszítünk, vagy nem megfelelő a vas felszívódása, esetleg megnő a szervezet vasigénye, vagy a szükségesnél kevesebb vasat viszünk be.
Nőknél a menstruáció miatt gyakoribb a vashiány, a menzesz ugyanis jelentős vérveszteséggel jár, ezzel pedig értelemszerűen vas is távozik a szervezetből. Azok a legveszélyeztetettebbek, akik kifejezetten erősen véreznek ilyenkor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Természetesen bármely egyéb, tartós vérvesztés (orrvérzés, aranyér, nagyobb műtét stb.) kapcsán mindkét nem érintett lehet. Különféle betegségek - így például gyulladásos bélbetegségek (IBD) , krónikus szívelégtelenség, krónikus veseelégtelenség, gluténérzékenység - is okozhatnak vashiányt. Ezek a mindkét nemnél előforduló krónikus betegségek vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járnak, éppen ezért mellettük vagy miattuk gyakran alakulhat ki vashiány.
A megnövekedett vasigény szintén állhat a vashiány mögött. Bizonyos életszakaszokban - terhesség során, kisgyermekeknél és serdülőkorban - több vasra van szüksége a szervezetnek a növekedéshez, fejlődéshez, de tartós és erőteljes fizikai megterhelés miatt, például sportolóknál is megnövekszik a vasigény. Amennyiben nem vesszük figyelembe a szervezet megemelkedett szükségletét, és nem pótoljuk a vasat, vashiány léphet fel.
Sok esetben a vashiány oka az étrendünkben keresendő. A vaspótlás a kiegyensúlyozott étkezéssel természetes úton megtörténik - ezzel együtt kiemelendő, hogy bár a vas az állati és növényi eredetű táplálékban is megtalálható, azt a szervezetünk a húsokból jobban képes hasznosítani. Aki tehát valamilyen speciális étrendet tart, függetlenül attól, hogy önszántából (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt teszi, fokozottan veszélyeztetett a vashiány kialakulására. Végül, de nem utolsósorban a túl gyakori véradás is vezethet vashiányhoz, ha kimeríti a vaskészleteket.
A legjobb taktika a megelőzés
Ahhoz, hogy a vashiányt meg lehessen szüntetni, mindenekelőtt ki kell deríteni, mi idézi elő. Legtöbbször olyan probléma áll a háttérben, amit odafigyeléssel, bizonyos életmódbeli tényezők megváltoztatásával, vastartalmú étrend-kiegészítők vagy vaspótló gyógyszer szedésével - a számunkra legmegfelelőbb készítmény kiválasztásához célszerű szakember segítségét kérni - orvosolni lehet. Amennyiben valamilyen betegség, kóros állapot áll a háttérben, úgy annak orvosi kezelése szükséges, ami mellett természetesen ugyanúgy meg kell kezdeni a vaspótlást is. Súlyos vashiány esetén vastartalmú gyógyszerek szedése válhat indokolttá, sőt előfordulhat az is, hogy valakinél a vasat intravénásan kell pótolni, amennyiben gyorsan kell feltölteni a vasraktárakat, vagy ha szájon át szedve nem megfelelő a vasfelszívódás.
Ez is érdekelhet
Mint minden más kóros állapot esetében, úgy a vashiánynál is fontos megjegyezni, hogy a megelőzés a legjobb taktika. Amennyiben tudjuk, hogy valamilyen ok miatt magasabb nálunk a vashiány rizikója, akkor időszakosan vagy akár folyamatosan gondoskodjunk a többletbevitelről. Ügyeljünk a megfelelő C-vitamin-bevitelre is, ez ugyanis segíti a vas felszívódását. Célszerű időnként ellenőriztetni bizonyos labortértékeket, például a szérumvas, a transzferrin (vasszállító fehérje) telítettségét és a ferritin, azaz a "raktárkészlet" szintjét, mert így nyomon követhető a vaspótlás hatékonysága, illetve az is kiderülhet, nem visszük-e túlzásba a vasbevitelt. Ezen értékek időnkénti kontrollja egyébként azoknak is ajánlott, akik a vashiány szempontjából nem feltétlenül tartoznak kockázati csoportba.
