Kétszer annyi nőt diagnosztizálnak cöliákiával (coeliakia, lisztérzékenység), mint férfit, ezért is döntöttek úgy a betegtámogató szervezetek, hogy az idei lisztérzékenységi világnapon (május 16.) a nők szerepét emelik ki. De nemcsak az érintettség miatt kerültek a nők a fókuszba, hanem, azért is, mert jellemzően ők azok, akik figyelnek a családtagok élethosszig tartó diétájára, és a betegszervezeti tagok túlnyomó többsége is nő.
Mi is ez a betegség?
A lisztérzékenység a népesség 1-2 százalékát érintő autoimmun betegség, melyben az érintetteknél a táplálékkal elfogyasztott glutén gyulladásos folyamatot válti ki a vékonybél-rendszerben. A glutén a gabonafélékben - búza, árpa és rozs - található összetett tároló fehérje, más néven a sikér. A cöliákia egyike a leggyakoribb, aluldiagnosztizált krónikus betegségeknek, Európában mindössze a betegek 15-20 százalékát diagnosztizálják, azaz 7-8 esetből csupán egyet - hívta fel a figyelmet a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete a világnap apropóján kiadott közleményében.
Ilyen tünetei lehetnek
A betegségnek emésztőrendszeri és attól független tünetei is lehetnek, mint például a hasmenés, a hastáji fájdalmak, puffadás, vérszegénység , fáradékonyság, a jellegzetes hólyagos bőrkiütések. A fel nem ismert betegség következménye lehet az ismeretlen eredetű meddőség és az ismétlődő vetélések is. A lisztérzékenység ma ismert, egyetlen, bizonyítékokon alapuló hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes étrend, azaz a gluténtartalmú ételek és élelmiszerek teljeskörű elhagyása.
Így hat a nőkre
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lisztérzékenységgel - korosztálytól függetlenül - kétszer annyi nőt diagnosztizálnak, mint férfit. Ennek lehetnek genetikai okai is, de az is közismert, hogy a nők sokkal egészségtudatosabbak, előbb kezdenek foglalkozni már az enyhébb tüneteikkel is, és fordulnak orvoshoz velük, mint a férfiak. A coeliakia diagnosztizálása ráadásul nem egyszerű, mert a betegségnek jellegzetes szimptómája, tünetegyüttese nincs, a panaszok pedig bármely életkorban kialakulhatnak.
"Csökkent fogamzóképesség, vetélés, kis születési súlyú újszülöttek. Csak három ok, amiért érdemes arra gondolni, hogy a nő coeliakiában szenvedhet" - ez a legfontosabb megállapítása annak a tudományos cikknek , ami a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében jelent meg évekkel ezelőtt. Azóta több kutatás is bizonyította, hogy a lisztérzékenységben szenvedő nők fogamzóképes időszaka lerövidül, első menstruációjuk idősebb korban jelentkezik, és hamarabb kezdődik náluk a menopauza. Az ismeretlen okból meddő nők 4-8 százaléka (diagnosztizálatlan) cöliákiás, ezért például az ismeretlen okú meddőségben szenvedő nők szűrésére készültek már szakmai ajánlások - áll a közleményben, mely egy svéd kutatást idézve hívja fel a figyelmet a megfelelő kezelés fontosságára.
"Egy évekkel ezelőtt elvégzett, nagy esetszámú, egész népességre kiterjedő svéd vizsgálat szerint gyakoribb volt a méhen belüli fejlődés elmaradása, a kis, vagy igen kis születési súly, a koraszülés és a császármetszés kockázata azoknál a terheseknél, akiknél csak a szülés után diagnosztizálták a coeliakiát (vagyis a terhesség ideje alatt nem kezelték őket). Ha viszont már a terhesség előtt kiderült a betegség, és megfelelően kezelték is, akkor ezek a kockázatok nem haladják meg az átlagos népességben észlelhető szintet. Ezenkívül a betegség terhesség alatti felismerése és megfelelő kezelése hozzájárulhat a késői szövődmények (például lymphoma, osteoporosis) megelőzéséhez."
A gluténmentes életmód folyamatos tanulást igényel
Amikor egy családtag étkezési szokásai megváltoznak, például speciális étrendet kell követnie, az otthoni ételkészítés, az alapanyagok beszerzésének felelőssége megnő, főleg akkor, ha e döntésnek oka nem a divat , hanem orvosi utasítás - ilyen a szigorúan gluténmentes diéta a szóban forgó páciensek esetében.
Ez is érdekelhet
A gluténmentes alapanyagok megismerése, beszerzése és nem utolsó sorban sikeres felhasználása folyamatos tanulást, tapasztalatszerzést igényel. Nem elegendő az alapszabály (kerülj minden olyan ételt, élelmiszert, amiben van búza, árpa, rozs) megjegyzése, hanem folyamatosan ellenőrizni kell az élelmiszerek címkéjét, csomagolását is.
