Nem betegség, kísérő tünet
"A hiperaktív hólyag néven emlegetett tünetegyüttes, amely rendkívül gyakori, sürgető vizelési ingerrel hívja fel magára a figyelmet, nem betegség, hanem egy olyan állapot, amely számos alapbetegség tünete lehet" - tárja fel a probléma hátterét Dr. Majoros Attila urológus, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. Az óránként, vagy akár még gyakrabban jelentkező vizelési ingert kiválthatja például a hólyaghurut, de a hólyagban levő kő, vagy daganat jelzője is lehet. Az idősödő hölgyek a menopauza idején fellépő hormonhiány következtében is megtapasztalhatják ezt a kellemetlenséget, de nőgyógyászati problémák, műtétek következményeként is megjelenhet. Az uraknál esetenként a prosztata megnagyobbodásával függ össze. De neurológiai kórképek kísérő jelensége is lehet, sőt, az is előfordul, hogy nem sikerül feltárni a kialakulása mögött rejlő okot. A hólyag görcsös összehúzódásai nem feltétlenül járnak akaratlan vizeletvesztéssel, a probléma inkontinenciával járó "nedves" formája mellett létezik a hólyag hiperaktivitásának egy úgynevezett "száraz" típusa is, amelynél nincs szó vizeletvesztésről, ám a sürgető késztetés éppoly kellemetlen.
Gyógyszer és hólyagtréning
Dr. Majoros Attila szerint, amennyiben valaki sokszor tapasztal sürgető, szinte ellenállhatatlan vizelési ingert, mindenképp forduljon orvoshoz, hiszen a probléma - az alapbetegségtől függően - a legtöbb esetben jól, akár maradéktalanul gyógyítható (bár olyan esetek is léteznek, amikor a betegnek tartósan együtt kell élnie ezekkel a tünetekkel). A terápiáról mindenképpen urológus vagy nőgyógyász szakorvosnak kell döntenie. A gyógyszeres terápiának is több lehetősége van: az úgynevezett antikolinerg gyógyszerek a hólyag izomzatára hatnak, gátolják annak akaratlan összehúzódásait, csökkentik a húgyhólyag érzékenységét. "A pszichiátriai kórképekkel együtt járó hólyag-hiperaktivitásnál az antidepresszánsok is jó hatásúak lehetnek, súlyosabb esetekben pedig a hólyag izomzatába juttatott gyógyszerek is segíthetnek" - mondja a szakértő. A gyógyszeres terápia mellett számos alternatív lehetőség is felmerül: ilyen például a viselkedésterápia, az úgynevezett hólyagtréning, amelynek során a beteg - ha egyébként hólyagjának kapacitása megfelelő - megtanulhatja, hogyan nyújthatja meg az egyes vizelések közötti időszakot, és hogyan csökkentheti a vizelések számát. A fizioterápia, az elektrostimuláció, és új, ígéretes módszerként a mágnesterápia is enyhülést hozhat, de műtéti megoldás is létezik a problémára. "Bár a betegek nagy részét gyógyszeres kezeléssel illetve hólyagtréninggel eredményesen lehet kezelni, vannak, akiknél a fizioterápiás módszerek, vagy a műtéti megoldások válnak be" - állítja Dr. Majoros Attila.
Gyógyító szokások
A kávézás ronthat a beteg állapotán, így érdemes a koffeintartalmú serkentőszer fogyasztását korlátozni, vagy teljesen felhagyni vele. A fűszeres ételektől is jó, ha tartózkodik az érintett. Estefelé már kerülni kell a túlzott folyadékfogyasztást: délután 5-6 óra után már keveset, s ha lehet este 8-9 óra után már egyáltalán ne igyon folyadékot az a beteg, aki a gyakori éjszakai felébredést szeretné elkerülni. Nagy hiba viszont általában véve keveset inni: a szervezetnek szüksége van a napi 2-2,5 liter folyadékra, arra viszont mindenképpen törekedni kell, hogy a nap folyamán egyenletesen osszuk el ezt a mennyiséget, és ne este kortyolgassuk el a nagyját.
Aki vízhajtót, vagy egyéb olyan gyógyszert szed, amely kiválthatja a tüneteit, mindenképpen beszélje meg kezelőorvosával az esetleges gyógyszerváltást, vagy a gyógyszerszedés ritmusának átalakítását (ha például éjszaka szeretné elkerülni a tüneteket, célszerű máskor bevenni az orvosságot). Váljon szokássá a WC felkeresése indulás, lefekvés előtt, vagy egy-egy program kezdete előtt pár perccel. Amennyiben a sürgető vizelési inger akaratlan vizeletvesztéssel jár, hasznosak lehetnek az inkontinencia-betétek is. Nagyon fontos, hogy jó minőségű, jó nedvszívó képességű segédeszközt válasszon a beteg, olyat, amely az árulkodó szagoknak is útját állja. "Az inkontinencia-betét használata azonban semmiképpen sem helyettesítheti a minden részletre kiterjedő orvosi kivizsgálást, és a megfelelő gyógymód megtalálását. A betét csak egy segédeszköz mely adekvát kezelés következtében az esetek nagy részében elhagyható" - figyelmeztet Dr. Majoros Attila.