A gyermekek csecsemőkorban sírnak a legtöbbet. Egyes felmérések szerint az első 6 hétben teljesen normálisnak tekinthető a napi két óra, de még 3 hónapos korban is átlagosan napi egy órát sírnak a babák. A csecsemők még csak a sírással tudják kifejezni szükségleteiket, a kólikás baba azonban nem az éhség vagy a telt pelenka miatt jelez - idézi Cseh Áront, az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusát a Semmelweis Egyetem cikke .
Mi az a kólika?
A kólika az úgynevezett hármas szabállyal írható le. Ha a csecsemő legalább 3 hete, a hét három vagy több napján, napi több mint 3 órát sírással tölt - látszólag minden ok nélkül -, akkor valószínűleg kólikáról van szó. A csecsemőkori kólika alapvetően a funkcionális kórképek közé sorolható, ami azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. A probléma nemtől, táplálási módtól és születési időtől függetlenül bármelyik babát érintheti.
Az infantilis kólikára jellemző tünetek általában 3 hónapos korig jelentkeznek, és 5 hónapos korig el is múlnak. A visszatérő és elhúzódó epizódok hátterében azonban ki kell zárni a szervi okokat - hangsúlyozza a szakember. A legújabb feltételezések szerint a bélrendszer éretlensége, a túlzott bélmozgás, valamint a bélflóra felborulása állhat a kólika hátterében. Ha az anya terhesség vagy a szoptatás alatt dohányzik, az szintén fokozott kockázatot jelenthet. A legfontosabb tényező azonban kétséget kizáróan a pszichoszociális vonal, vagyis a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültség - mondja.
Stresszes szülő is állhat a háttérben
Számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott szülői stressz vagy az anya-gyermek kapcsolatban fennálló konfliktus is hozzájárulhat a kólika kialakulásához. Az első gyermekes szülők például gyakrabban számolnak be kólikáról, ami vélhetően az idegeskedés és a kezdeti stressz számlájára írható. A szakemberek feladata, hogy megértessék a szülőkkel: a csecsemőkori hasfájás gyakori, ám sokszor ártalmatlan jelenség. Ha kizárták a szervi okokat, akkor a baba megnyugtatásán kívül más teendő nincs. Ilyenkor érdemes átgondolni az etetési és megnyugtatási szokásokat, a gyógyszerek rutinszerű alkalmazása azonban nem javasolt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyermekkori krónikus hasfájás
Idősebb gyermekeknél is jelentkezhet hasfájás: ez az egyik leggyakoribb gyermekgyógyászati és gyermek gasztroenterológiai probléma, amivel felkeresik az orvosokat. A felmérések szerint minden 5-10. gyermeket érinthet. Krónikus gyermekkori hasfájásról akkor beszélhetünk, ha legalább 2-3 hónapja fennállnak a hasi panaszok. Az esetek nagy részében nem szervi ok áll a háttérben, mégis fontos kizárni a szervi eltéréseket, betegségeket. Ha a családban már előfordult gyomor-bélrendszeri betegség, az növelheti a kockázatot. A fizikális vizsgálattal észlelhető kifejezett eltérés vagy a véres széklet azonban egyértelműen szervi okra utalhat.
Ételallergia is okozhatja
Csecsemőkorban a tehéntej-allergia is okozhat hasfájást. Az anyatejjel átkerülő tehéntej-fehérje ugyanis bélgyulladást idézhet elő az érzékenyebb babáknál. A probléma fennállását az anyag tejfehérje-diétájával lehet bizonyítani. A tejallergia mellett allerciás reakciót válthat ki a tojás, a szója, a diófélék, a gabona és a hal is. Ezeket az esetek nagy részében kisiskoláskorra kinövik a kicsik. Azonban ne keverjük össze a tejcukor felszívódási zavarát a tejallergiával. Az a tejcukor lebontási problémája főleg későbbi életkorban jelentkezik. Árulkodó tünet a tejtermék elfogyasztása után fellépő hasmenés és hasfájás. Ezt a problémát nem növik ki a gyerekek.
A lisztérzékenység vagy cöliákia nem ételallergia, hanem egy autoimmun kórkép, amit vérvétellel lehet igazolni, és szigorú, élethosszig tartó diétát igényel. Jelenleg a lakosság 1-2 százalékát érinti, de egyre gyakoribb. A diétát azonban csak orvosi javaslatra szabad elkezdeni, mert az önkényesen elkezdett gluténmentes étrend megnehezíti a diagnosztizálást.
Egyéb betegségek
A gyulladásos bélbetegség (IBD) még ritka kórképnek számít Magyarországon, de az ételekben található, bélgyulladást kiváltó anyagok miatt várhatóan sokkal gyakoribbá válik majd. Az IBD tünete lehet a hasmenés és a véres széklet, de néha csak a súlycsökkenés hívja fel rá a figyelmet. Előfordulhatnak bélrendszeren kívüli panaszok is, például visszatérő láz, valamint szem-, ízületi- vagy bőrgyulladás.
Ez is érdekelhet
Az akut, vagyis hirtelen jelentkező hasfájás leggyakrabban fertőzéses eredetű, amely hasmenéssel és hányással járhat. Ilyenkor a tünetek enyhítése, a folyadékpótlás, és a probiotikumok adása a a legfontosabb. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a gyermek nem fogyaszt elég folyadékot, lecsökken a vizelet mennyisége, bágyadttá válik, véres széklet jelentkezik, vagy kifejezetten erős, egy ponton jelentkező hasi fájdalom áll fenn. Az elhúzódó - 2-3 hónapon túl is fennálló - hasfájás pedig már krónikus jellegűnek mondható, tehát háziorvosi vagy gyermek gasztroenterológiai szakvizsgálatot igényelhet - emelte ki a szakember.
Legjobban: