A vas az egyik legfontosabb nyomelem az emberi szervezet számára, ami nélkül nem tud egészségesen funkcionálni. A vas ugyanis valamennyi szervünk működését befolyásolja: hatással van az emésztő-, az ideg-, a légző-, a keringési és az immunrendszerre is, éppen ezért hiányára szerteágazó tünetek hívhatják fel a figyelmet. Jellemző lehet a tartós fáradtság, a gyakori fejfájás, de jelentkezhetnek mellette emésztési zavarok, idegesség, szédülés, nyugtalan láb szindróma, fázósság, hajhullás, körömpanaszok, viszketés, sápadtság vagy akár ájulás és szívritmuszavar is.
A nők gyakrabban vashiányosak
A termékeny korban lévő nőknek jóval több vasat kell bevinniük, mint a férfiaknak, hogy megelőzzék a vashiányt. Az egyik legtöbb vasat igénylő időszak a tinédzserkor, amikor a szervezet növekedése, fejlődése mellett megjelenik a rendszeres menstruáció is. Az erős, elhúzódó vérzés akár önmagában is vashiányos vérszegénységhez vezethet. Ebben az életkorban a lányoknak átlagosan napi 15 mg vasbevitelre van szükségük ahhoz, hogy ezt elkerülhessék.
Fogamzóképes éveik alatt a nők vasigénye napi 18 mg, terhesség alatt pedig még ennél is magasabb: 30-60 mg. A szoptatás alatt szintén akár 30 mg bevitelre lehet szükségük ahhoz, hogy a saját és gyermekük szervezetének vasigényéről egyaránt megfelelőképpen gondoskodhassanak. Érdemes megemlíteni a nőkre alapvetően nagyobb arányban jellemző fogyókúrázást is, amely során gyakran kevesebb, és időnként kifejezetten egyoldalú élelmiszer-bevitelre kerülhet sor, ami nagyban megnövelheti a vashiány kialakulásának az esélyét.
Egyoldalú táplálkozás, intenzív sport, betegségek
Az egyoldalú táplálkozás természetesen nemcsak a nőkre, hanem a férfiakra is veszélyes lehet. A súlycsökkentő diéták mellett vashiány alakulhat ki a nem jól összeállított vegetáriánus vagy vegán étrend mellett, valamint táplálkozási zavarok – például anorexia, bulimia – esetén is. Szintén jóval magasabb bevitelre szorulnak azok, akik intenzív fizikai munkát vagy sportot végeznek, valamint veszélyeztetettnek számítanak az elhízottak, illetve az idősebb korosztály is.
Vannak olyan betegségek – például gluténérzékenység, gyulladásos bélbetegség –, amelyek felszívódási zavarokat okoznak, ezáltal nagyban megnehezítik a megfelelő vashasznosulást is. Vashiány fordulhat elő továbbá például krónikus veseelégtelenségben, pangásos szívelégtelenségben, azoknál, akik gyomorsavcsökkentőket szednek, illetve nagyobb vérveszteség, például balesetek, aranyér, gyomor-, bél- vagy húgyúti vérzések kapcsán. Szintén kiemelten fontos figyelni a csecsemők és gyermekek vasbevitelére, hiszen vas hiányában az idegeik sem fejlődnek megfelelő mértékben, ami később magatartási és tanulási zavarokat okozhat.
Célzott vaspótlás
Alapesetben a tudatos és változatos táplálkozással elég vasat vihetünk be a vashiány megelőzéséhez. Ha már kialakult a vashiány, vagy valamilyen okból megemelkedett a vasszükségletünk, csökkent a vasfelszívódás vagy több vasat veszítünk a szokásosnál, mindenképpen vaspótlásra van szükség. Ilyenkor már a vastartalmú étrend-kiegészítők szedése sem elegendő, hanem patikában kapható vaspótló gyógyszer szedésére van szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A magas elemivas-tartalmú gyógyszerek közül válasszuk a kényelmesen, biztonságosan, túladagolás veszélye nélkül szedhetőt. A vaspótló gyógyszert ajánlott kúraszerűen, legalább 3 hónapon át szedni, a kúrát követően pedig kontroll-vérvételt kérni a kezelőorvostól.
