Szédülő beteg vizsgálata során először el kell dönteni, hogy egyensúlyrendszeri betegség, vagy valamely más betegség áll-e a panaszok hátterében. Utóbbi esetben ugyanis kiváltó okként többek közt felmerülhet a szorongásos tünetegyüttes, cukorbetegség, vérnyomás rendellenesség, szívritmuszavar, vérellátási zavar, vérképzőszervi betegség, szklerózis multiplex, vagy agydaganat gyanúja is - magyarázza dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
Ilyen esetekben komplex kivizsgálásra van szükség. A fül-orr-gégészeti kezelést igénylő, belső fül eredetű szédülések ezzel szemben önálló tünetként jelentkeznek és gyakran hirtelen, sokszor a beteg számára nem megmagyarázható okból. "Bár a panaszok teljes körű kivizsgálása igen hosszadalmas procedúra, van azonban néhány, szinte bárhol könnyen elvégezhető vizsgálat, jellegzetes tünet, melyek segítségével rövid idő alatt közelebb kerülhetünk a szédülés valódi okához."
A belsőfülből eredő szédülés tünetei
A fül-orr-gégészeti vizsgálat során, néhány kérdés alapján már levonhatóak következtetések a szédülés típusára vonatkozóan. Vizsgálat előtt a következőket érdemes megfigyelni és feljegyezni: Hol, milyen testhelyzetben jelentkezett a szédülés? Mennyi ideig vannak jelen a heves tünetek? Van-e tünetmentes időszak? Mitől fokozódnak a tünetek? Milyen egyéb tünetek jelentkeztek?
Vesztibuláris neuritisz
Az "egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása"
- órák alatt kialakuló, heveny féloldali egyensúlyozó szerv elégtelenség, hányás kísérheti, a tünetek a fej mozgására fokozódnak.
- hátterében gyakran a VIII. agyideg vírusos fertőzése, vagy vérellátási zavara áll
- lefolyás: 1 nap után mérséklődnek a tünetek, ált. egy hét alatt megszűnnek, de hetekig-hónapokig visszamarad még enyhébb szédülés.
Meniere betegség
- rohamokban jelentkező szédüléses tünetek, jellemzően halláscsökkenés és fülzúgás kíséri
- roham tartalma: max. 2-3 óra, a beteg ilyenkor általában mozdulatlanul fekszik, hányás kísérheti
- kiváltó ok pontosan nem ismert, a rohamok spontán, változó időközzel lépnek fel
- a roham időszakában a mély hangoknál átmenetileg halláscsökkenés jellemző, évek alatt fokozatosan romlik a hallás
- a roham lezajlása után napokig fáradt a beteg.
Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)
- gyakori kórkép, mégis sokszor nehezen ismerik fel
- igen rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamok
- a szédülést fej-, testhelyzet-változtatás váltja ki(ágyban felülés, megfordulás)
- az egyensúlyszerv folyadékterében szabadon elmozduló kristályok okozzák.
Ez is érdekelhet
Mielőbbi diagnózist!
Heves szédüléses panaszokat okozó betegségek esetén, a tünetek váratlan fellépte nagy pszichés terhet jelent a beteg számára, a gyors diagnózis felállítása e teher elviselésében nyújt segítséget - hangsúlyozza dr. Fülöp Györgyi. Ezért fontos, hogy gyorsan eljussunk a szédülés okának a meghatározásához. Ezt követően - a szédülés típusától függően - meg is kezdhetjük a szükséges gyógyszerek adását, tornagyakorlatok betanítását és nem utolsó sorban a beteg megnyugtatását betegsége mibenlétéről, annak lefolyásáról.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
