Ilyenkor jobb kövérnek lenni

Erről számolt be Pierluigi Constanzo, a brit Castle Hill Hospital kardiológusa is, aki az Annals of Internal Medicine szaklapban publikálta a témában új eredményeit. Eszerint a kövér kettes típusú cukorbetegek hosszabb ideig élnek, mint azon betegtársaik, akiknek nincsenek súlyproblémái.

Ez persze nem ennyire egyszerű. Az adatok szerint ugyanis a túlsúlyos vagy elhízott embereknek nagyobb esélye van a szívproblémák vagy a cukorbetegség kialakulására. Azonban mihelyst ez kialakult náluk, súlytöbbletük egyfajta védelmet biztosít számukra: ezt hívják az orvostudományban elhízási paradoxonnak. Fontos tudni azonban, hogy mindez csak a kettes típusú cukorbetegség és a túlsúly együttes fennállása esetén igaz.

Érdemes tudni, hogy az elhízási paradoxonnal kapcsolatos tanulmányok a testtömegindex alapján kategorizálnak valakit elhízottnak vagy túlsúlyosnak. A testtömegindex viszont egy igen ellentmondásos rendszer: mivel csak testmagasságon és testsúlyon alapul, a számolás során nem egyáltalán nem vesszük igénybe a test zsír-izom arányát. Így fordulhat elő, hogy egy szinte zsírmentes, dagadó izomzatú testépítő a BMI szerint például elhízottnak számít. Emiatt viszont az is kérdéses, hogy van-e egyáltalán elhízási paradoxon. Constanzo adatai szerint ugyanolyan esélyes az elhalálozás a 18,5 és a 24,9 közti (normális testsúlyú) és a 30 feletti (elhízott) testtömegindexű embereknél – viszont a 25 és 29,9 közti értékek esetén (túlsúlyos), kisebb az elhalálozás esélye. A kutatók egyelőre nem tudják ennek pontosan genetikai vagy környezetbeli magyarázatát.

Szívproblémák esetén

A túlsúlyos és elhízott betegeknek 16, illetve 33 százalékkal kevesebb esélye van az elhalálozásra a kisebb testsúlyú betegekhez képest, olvasható az American Heart Journal szaklapban publikált tanulmányban. Ezen betegség kialakulásakor ugyanis megnő a test energiaszükséglete, a túlsúlyos és elhízott betegeknek pedig extra tartalékaik vannak, amelyek révén jobban tudnak alkalmazkodni a betegség folyamatához, magyarán ezen szervezetek jobban terhelhetőek. A szívkoszorúér-betegségben szenvedőknek szintén kisebb esélye van az elhalálozásra ilyen testsúly esetén.

Az is előfordulhat persze, hogy a túlsúlyos pácienseket a fokozott kockázat miatt hamarabb vizsgálják ki és hamarabb kapnak gyógyszereket problémáikra, mint a normál testsúlyú betegek.

Ha még a <a href="https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/klimax/115" target="_blank">klimax</a> előtt aggódunk a mellrák miatt

A mellrák kialakulásának esélye függ a testsúlytól, ezt az összefüggést azonban módosítja az életkor. A klimax előtt például kisebb esélye van a mellráknak a túlsúlyos/elhízott nőknél. (A klimax után viszont megfordul a trend, a túlsúly éppen fokozza a kialakulás esélyét.) A National Cancer Institute amerikai rákintézet adatai szerint az 5 ponttal nagyobb testtömegindex 17 százalékkal csökkenti a korai mellrák esélyét – ez véleményük szerint az túlsúly hatására ugyanis úgy képes megváltozni a női szervezet hormonegyensúlya, hogy előfordulhatnak petesejt nélküli ciklusok is, ez kevesebb ösztrogént jelent, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a mellrák kevesebb táplálékhoz jut a szervezetben. A testzsír hatására viszont több ösztrogén is termelődik, amire klimax után jobban rá tudnak mozdulni az ösztrogénérzékeny ráktumorok.

Ha csontjainknak erősödniük kellene

A testzsír hatására termelődő ösztrogén a csontvesztés ellen is véd. A túlsúlyos vagy elhízott nőknek kisebb esélye van a csontritkulásra, mint a vékonyaknak. A 30 feletti testtömegindex 8 százalékkal nagyobb csontsűrűséget jelent a csípő- és gerincrégiókban a normál testsúlyú szervezetekhez képest.

Forrás: Prevention.com

Ez is érdekelhet

Orvosnál

Ezek a csontritkulás első jelei

mellrák

„Rákos vagyok – és végtelenül dühös”

Halász Judit

Halász Judit megosztotta: így küzdött meg a mellrákkal

Daganatok

Emlőrák: több ezer életet menthetne meg a korai felismerés