Mind jobban elhatalmasodik rajtunk a fáradtság? Agyi köddel, súlygyarapodással, hidegrázással vagy hajhullással küzdünk? Vagy épp ellenkezőleg, állandó izzadás és szorongás gyötör? Elképzelhető, hogy a pajmirigyünk a ludas. A szervezet számos funkciójára kihatással lévő belső elválasztású mirigy működése sok esetben zavart szenved. A megfelelő kezelés ilyenkor elengedhetetlen, hogy jobban érezzük magunkat és elkerüljük a súlyosabb egészségügyi problémák kialakulását. Az alábbiakban a WebMD nyomán összegyűjtöttünk minden hasznos információt a pajzsmirigyről, annak lehetséges betegségeiről, és az azokkal járó tünetekről, valamint a gyógymódokról is.
Mi a pajzsmirigy?
A pajzsmirigy (glandula thyroidea) egy pillangó alakú, aprócska, alig 20-40 grammos, a légcső ésa gége előtt kétoldalt elhelyezkedő, belső elválasztású mirigy, amelytestünk egyik legnagyobb hormontermelő szerve. A pajzsmirigy irányítja az anyagcsere sebességét. Rendellenességei a pajzsmirigyhormonok termelésének megzavarásával lelassíthatják vagy felpörgethetik az anyagcserét. Akár túl alacsony, akár túl magas a pajzsmirigyhormonok szintje, a tünetek széles skáláját tapasztalhatjuk.
Fontos megjegyezni, hogy bár a pajzsmirigy vizsgálatánál a TSH szintjét is mérik, az azonban nem a pajzsmirigyben termelődik. A TSH-t, azaz a pajzsmirigy-stimuláló hormont az agyalapi mirigy termeli. Ha a pajzsmirigy nem termel elég hormont, úgy az agyalapi mirigy fokozza a TSH szintjét a vérben, hogy ezzel serkentse munkára a pajzsmirigyet. Ha pedig túl sokat termelne, akkor az agyalapi mirigy csökkenti a TSH-termelést, hogy ne stimulálja munkára a pajzsmirigyet - ez az úgynevezett negatív visszacsatolás. A pajzsmirigy tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) termel, melyek 99 százalékban valamilyen fehérjéhez kötődve keringenek a véráramban, míg a maradék 1 százalék szabadon (free) van jelen, innen ered az fT3 és fT4 jelzés. Ez utóbbi kettőt mérik a vérvizsgálatok során. Az alábbiakban a jellemző tünetek mentén vizsgáljuk, milyen probléma állhat egy-egy szimptóma hátterében.
Tünet: súlygyarapodás vagy fogyás
A megmagyarázhatatlan súlyváltozás a pajzsmirigy rendellenességének egyik leggyakoribb jele. A súlygyarapodás jelezheti a pajzsmirigyhormonok alacsony szintjét, ezt az állapotot hypothyreosisnak, azaz pajzsmirigy-alulműködésnek nevezik. Ezzel szemben, ha a pajzsmirigy több hormont termel, mint amennyire a testnek szüksége van, akkor váratlanul fogyhatunk. Ezt hyperthyreosisnak, azaz pajzsmirigy-túlműködésnek nevezik. A pajzsmirigy-alulműködés sokkal gyakoribb.
Tünet: duzzanat a nyakon
A nyak duzzanata vagy megnagyobbodása (strúma, golyva) egy jól látható nyom arra, hogy valami nem stimmel a pajzsmirigyben. Golyva alul- és túlműködés esetén is előfordulhat. Néha a nyak duzzanatának hátterében göbök, még ritkábban pajzsmirigyrák áll - ezek a szerv belsejében alakulnak ki.
Tünet: a pulzus változása
A pajzsmirigyhormonok a test szinte minden szervére hatással vannak, és befolyásolhatják a szívverést is. A pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők észrevehetik, hogy pulzusuk a szokásosnál lassabb. A pajzsmirigy-túlműködés ellenben a szív felgyorsulását okozhatja. Kiválthat továbbá megnövekedett vérnyomást és erős szívdobogást, vagy különböző szívritmuszavarokat is.
Tünet: változások az energikusságban vagy a hangulatban
A pajzsmirigy rendellenességei észrevehetően befolyásolhatják energiaszintünket és hangulatunkat. A pajzsmirigy-alulműködéssel küzdők általában fáradtnak, lassúnak és depressziósnak érzik magukat. A pajzsmirigy túlműködése azonban szorongást, alvási problémákat, nyugtalanságot és ingerlékenységet válthat ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tünet: hajhullás
A hajhullás egy másik jele annak, hogy a pajzsmirigyhormonok egyensúlyhiányban szenvedhetnek. A pajzsmirigy-alulműködés és a pajzsmirigy-túlműködés egyaránt okozhatja a haj kihullását. A legtöbb esetben a haj a pajzsmirigy rendellenességének kezelését követően visszanő.
Tünet: szinte folyton fázunk vagy melegünk van
A pajzsmirigy rendellenességei megzavarhatják a testhőmérséklet szabályozásának képességét. A pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők a szokásosnál gyakrabban fázhatnak. A pajzsmirigy-túlműködése általában ellentétes hatást fejt ki, túlzott izzadást okozhat és azt, hogy nehezebben viselik az érintettek a magasabb környezeti hőmérsékletet.
A pajzsmirigy-alulműködés egyéb tünetei
A pajzsmirigy-alulműködés sok más tünetet is okozhat, beleértve:
- száraz bőr és törékeny körmök
- zsibbadás vagy bizsergés a kezekben
- székrekedés
- rendellenes menstruációs ciklus
A pajzsmirigy túlműködésének egyéb tünetei
A pajzsmirigy-túlműködés további tüneteket is okozhat, például:
- izomgyengeség vagy remegő kezek
- látásproblémák
- hasmenés
- rendszertelen menstruációs ciklus
Pajzsmirigy-rendellenesség vagy menopauza?
Mivel a pajzsmirigy rendellenességei változást idézhetnek elő a menstruációs ciklusban és a hangulatban, a tüneteket néha tévesen a menopauza jeleinek tulajdonítják. Szerencsére azonban egy egyszerű vérvizsgálattal megállapítható, hogy az igazi bűnös a klimax vagy a pajzsmirigy rendellenessége – bár az is előfordulhat, hogy e kettő kombinációja áll fenn.
Kit kell tesztelni?
Ha úgy gondoljuk, hogy pajzsmirigybetegségre utaló tüneteink vannak, forduljunk orvosunkhoz, aki, amennyiben indokoltnak látja, vérvizsgálatot kérhet. Ennek eredményeiből kiderülhet, érintettek vagyunk-e. Azoknál az embereknél, akiknek vannak erre utaló tüneteik vagy olyanok a kockázati tényezőik, célszerű gyakrabban tesztelni, előfordulhat ugyanis, hogy az egyik eredmény teljesen normális értékeket mutat, de két másik időpontban végzett laborvizsgálat értékei már érintettséget igazolnak. Vagy épp pont fordítva, három vizsgálatból kettő normál értékeket mutat, egy pedig eltérést. Fontos hozzátenni, a pajzsmirigy alulműködése gyakrabban érinti a 60 év feletti nőket, de a pajzsmirigy-túlműködés is a nőknél a gyakoribb. A családi kórtörténet pedig arra utal, hogy nagyobb eséllyel alakulhat ki nálunk is valamilyen rendellenesség.
A nyak ellenőrzése
Álljunk szemben egy tükörrel, hogy az szemmagasságban legyen, ne kelljen fel vagy lehajtani a fejünket ahhoz, hogy jól lássuk a nyakunkat. Az így megfigyelhető duzzanat, megnagyobbodás (golyva) utalhat pajzsmirigyproblémákra. Ezután hajtsuk hátra a fejünket, és úgy igyunk néhány korty vizet, megfigyelve, hogy nyelés közben érezhető-e bármilyen kidudorodás az ádámcsutka és a kulcscsont közötti területen. Ha csomót, kidudorodást, jelentős megvastagodást tapasztalunk, forduljunk orvoshoz.
A pajzsmirigy-rendellenességek diagnosztizálása
Ha orvosunk pajzsmirigy-rendellenességre gyanakszik, első körben vérvizsgálatot fog kérni, ami segíthet a kétségek eloszlatásában. Ez a teszt a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szintjét méri, ami a pajzsmirigy működését szabályozza. Ha a TSH magas, az általában azt jelenti, hogy a pajzsmirigy funkciója túl alacsony (hypothyreosis). Ha a TSH alacsony, akkor ez általában azt jelenti, hogy a pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreosis). Orvosunk emellett ellenőriztetheti a pajzsmirigyhormonok szintjét is. Amennyiben indokolt, úgy képalkotó vizsgálatok, szükség esetén pedig biopsziával egészítik ki a vizsgálatokat.
Hashimoto-kór
A hypothyreosis leggyakoribb oka a Hashimoto-kór . Ez egy autoimmun rendellenesség, amelyben a test megtámadja a pajzsmirigyet. Ennek eredménye a pajzsmirigy károsodása, megakadályozva a megfelelő hormontermelést. A Hashimoto-kór általában örökletes.
A pajzsmirigy-alulműködés egyéb okai
Bizonyos esetekben a hypothyreosis az agyalapi mirigy problémájából ered, amely az agy tövében található. Ha az agyalapi mirigy nem termel elegendő TSH-t, a pajzsmirigyhormonok szintje csökken. A hypothyreosis egyéb okai közé tartozik a pajzsmirigy átmeneti gyulladása vagy a pajzsmirigy működését befolyásoló gyógyszerek.
Basedow-kór
A Basedow-kór (angol nyelvterületen Graves-kórnak hívják) az autoimmun pajzsmirigy-túlműködés leggyakoribb formája. A pajzsmirigyben termelődő tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok fokozzák az alapanyagcserét, serkentik a növekedést, jelentős hatást fejtenek ki a szívre, az izmokra és az idegrendszerre, illetve a szervezet fehérje-, cukor- és ionforgalmára. A pajzsmirigyhormonok termelődéséhez nélkülözhetetlen a jód kellő mennyiségű bevitele. Túltermelődésük esetén az anyagcsere túlságosan felgyorsul, ennek következményei a Basedow-kór tünetei is, amelyek közül talán a kidülledő szem a legjellemzőbb.
A pajzsmirigy túlműködésének egyéb okai
A pajzsmirigy túlműködése az abban található göbök miatt is kialakulhat. Ezek a csomók a pajzsmirigy belsejében fejlődnek ki, és néha pajzsmirigyhormonokat kezdenek termelni. A nagy göbök észrevehető golyvát hozhatnak létre. Kisebb csomók ultrahanggal mutathatóak ki. A vizsgálatokkal természetesen az is kideríthető, hogy a göbök termelnek-e pajzsmirigyhormonokat vagy sem.
Pajzsmirigy-rendellenességek szövődményei
Kezelés nélkül a pajzsmirigy-alulműködés növelheti a koleszterinszintet, és valószínűbbé teheti az agyvérzést vagy a szívrohamot. Súlyos esetekben a pajzsmirigyhormonok nagyon alacsony szintje eszméletvesztést és életveszélyes testhőmérséklet-csökkenést válthat ki. A kezeletlen túlműködés pedig a többi között súlyos szívproblémákat és törékeny csontokat okozhat.
Pajzsmirigy-alulműködés kezelése
Ha hypothyreosist diagnosztizálnak nálunk, orvosunk nagy valószínűséggel pajzsmirigyhormonokat fog felírni pirula formájában. Ez általában néhány héten belül észrevehető javuláshoz vezet. A hosszú távú kezelés több energiát, alacsonyabb koleszterinszintet és fokozatos fogyást eredményezhet. A pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő emberek többségének élete végéig pajzsmirigyhormonokat kell szednie.
A pajzsmirigy-alulműködéssel küzdő betegek rendszerint gyógyszeres terápiában részesülnek, amely során a cél a hiányzó hormonok pótlása. Olykor azonban előfordulhat, hogy a páciens rosszul reagál a kezelésre.
A pajzsmirigy-túlműködés kezelése
A felnőttek kezelésének leggyakoribb lehetősége a radioaktív jód, amely 6-18 hét alatt elpusztítja a pajzsmirigyet. Miután a mirigy megsemmisült vagy műtéttel eltávolították, a legtöbb betegnek el kell kezdenie a pajzsmirigyhormonok szedését tabletta formájában. A pajzsmirigy-túlműködést gyakran antithyroid gyógyszerekkel is kezelik, aminek célja a pajzsmirigy által termelt hormonok mennyiségének csökkentése. Az állapot megszűnhet, de sokaknak hosszú távon kell szedniük a gyógyszert. Emellett a tüneteket – mint például a remegés vagy a szapora szívverés – másféle szerekkel is enyhíthetik.
Pajzsmirigy-rendellenességek műtéti kezelése
A pajzsmirigy eltávolítása gyógyíthatja a pajzsmirigy túlműködését, de az eljárás csak akkor ajánlott, ha a pajzsmirigyellenes (antithyroid) gyógyszerek nem váltak be, vagy ha a pajzsmirigy megnagyobbodásának mértéke (golyva) ezt indokolja. Pajzsmirigygöböktől szenvedő betegek számára is javasolható műtét. A pajzsmirigy eltávolítása után a legtöbb betegnek napi szinten kell szednie pajzsmirigyhormon-kiegészítőket.
Ez is érdekelhet
Mi a helyzet a pajzsmirigyrákkal?
A pajzsmirigyrák nem gyakori, és szerencsére ritkán halálos kimenetelű. A fő tünetei a nyakban tapintható csomók, göbök vagy duzzanat. A pajzsmirigygöbök körülbelül csak 5 százaléka bizonyul rákosnak. A pajzsmirigyrákot diagnosztizálása után leggyakrabban műtéttel kezelik, amit radioaktív jódterápia követ, vagy bizonyos esetekben külső sugárterápia.
