A lándzsás útifű, azaz latin nevén Plantago lanceolata nem véletlenül népszerű növény. Ahogy azt már megírtuk, a lándzsás útifűnek kifejlett, ép levelét lehet hasznosítani gyógyászati célra. Használhatjuk a leveleket önmagukban, de készíthetünk belőle szirupot, teát, borogatást is. Kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű, útilapu néven is ismert.
Mire használható?
A lándzsás útifű levelei nyálkát és cseranyagot, flavonoidokat, kovasavat, cink és káliumsókat, és iridoidokat (aukubint) tartalmaznak. Utóbbinak és a nyálkaanyagoknak köszönhetően az útifű kiváló baktériumölő, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító, ezért például összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípések, kisebb égési sérülések esetén.
Ahogy a Sokszínű Vidék írja, szirupként alkalmazva vagy kakukkfű 1:1 arányú keverékéből készített tea, szirup hatékonyan gyógyítja a légúti megbetegedéseket.
Vérzéscsillapító hatása is ismert, de nemcsak külső sebeknél: nyersen fogyasztott leve gyomorfekélyekre is jó, ezen kívül gyomorégés csillapítására is használható.
Gyomor- és bélhurut esetén teaként érdemes fogyasztani, mert a gyomorsavterhelést enyhén visszafogja, a gyomorégést pedig csillapítja.
A portál ugyanakkor felhívja a figyelmet rá, hogy csak a saját kertünkben, tiszta környezetben tartott lándzsás útifű levelét használjuk fel, út szélén talált növényét ne! A leveleket május és június folyamán érdemes begyűjteni.
Mikor nem ajánlott?
Bár a lándzsásútifű-szirup általánosságban biztonságosan fogyasztható, egyes esetekben nem érdemes használni. A Drugs.com összefoglalása szerint
- nem ajánlott fogyasztani terhesség, illetve szoptatás alatt, vizelet- és hashajtó hatása miatt.
- A lítiumot vagy karbamazepint szedő betegeknek ellenjavalt a lándzsás útifű. Ilyen esetben mindenképpen egyeztetnünk kell az orvosunkkal.
- Ritka esetben anafilaxia, mellkasi fájdalom, tüsszögés és a vizenyős szemek, asztma jelentkezhet a hatására.