A vesekövesség iskolás korban való kialakulása elsősorban környezeti tényezőkre vezethető vissza, de adott esetben már csecsemőkorban is jelentkezhet, amikor többnyire anyagcsere-betegségekre hívhatja fel a figyelmet. A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika eddigi legfiatalabb veseköves betege mindössze 10 hónapos volt - mondta el Dr. Szabó Attila, a klinika igazgatója.
Az egészséges életmód megválasztása elsősorban a szülők felelőssége, mivel a vesekövesség is azok közé a betegségek közé sorolható, amelyek kialakulása egyre fiatalabb korra tolódik. (Olyan súlyos betegségekről van szó e körben, mint például a diabétesz, a szív- és érrendszeri panaszok vagy az ízületi problémák.) A gyerekkori vesekövesség 10 éves kor alatt ritka betegségek - például a cisztinúria , egy ritka, recesszíven öröklődő genetikai betegség, amelynek következtében a cisztin a vizeletbe kerül, és gyakran vesekövet okoz - egyik tünete lehet, 10 éves kor után viszont a legtöbb esetben a helytelen életmód okozza a problémát - Dr. Szabó Attila szerint. A túlsózott félkész és gyorséttermi ételek és nassolnivalók, a mozgásszegény életvitel, a túlsúly és a szükségesnél kevesebb folyadékbevitel egyaránt vesekövet okozhatnak, együttes előfordulásuk pedig kifejezett veszélyt jelent a vesekőképződés szempontjából.
A vesekövesség első fájdalmas, csípő érzetet adó, gyakran véres vizelettel jelentkezik először, amit erős, görcsös deréktáji, lágyékhajlat felé sugárzó fájdalom kísérhet. Lehet azonban csak véres vizelet vagy csak deréktáji, sugárzó, görcsös fájdalom is az első tünet. A vesekő a felnőttekhez hasonlóan jellemzően egészen addig észrevétlen marad, amíg nem okoz az életminőséget jelentősen rontó panaszokat. A kezelésekről a klinika igazgatója elmondta, hogy nagyobb köveknél a felnőttekhez hasonlóan ultrahangos kőzúzás jöhet szóba, a műtéti beavatkozás gyermekkorban igen ritka. Jellemzően az életmód megváltoztatásával és diétával jól kezelhető betegségről van szó, aminek kiújulását a táplálkozási tanácsok betartásával el lehet kerülni.
A kövek összetétele az esetek 75-80 százalékában kalcium-oxalát, ami a kezelésben gyakran okoz téves következtetéseket. A régi vélekedés szerint ugyanis ilyen esetben kalcium megvonás szükséges, azonban az többet árt, mint használ - hívta fel a figyelmet Dr. Szabó Attila. A csontok sűrűségének építésére csak 20-as éveink elejéig van lehetőség, ezért gyerekeknél tilos a kalcium megvonása, helyette sószegény diéta javasolt. Szükséges viszont az oxalát bevitelének csökkentése , amely olyan élelmiszerekben található meg, mint például a sóska, a spenót, a cékla, a kókusz és rebarbara. Ám a gyerekek számára nem ezek elhagyása jelent nehézséget, hanem a szintén magas oxalát tartalmú kakaó és az abból készült édességek bevitelének mérséklése.
Ezek mellett szükséges a fokozott mennyiségű magnézium és kálium bevitele, amelyek csökkentik a kőképződés kialakulását, és az elegendő mennyiségű folyadék beviteléről (egy 10 kilós gyereknél napi 1 liter, egy 20 kilósnál napi 1,5 liter, utána tíz kilónként 2 dl folyadék az alapszükséglet) sem szabad megfeledkezni. Az igazgató kiemelte, mindezek betartásával kisebb kövek megléte esetén jól kezelhető a gyermekkori vesekövesség, és elkerülhető a kiújulás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: semmelweis.hu
