A D-vitamin nélkülözhetetlen szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez: szükség van rá egyebek mellett a csontok és a fogazat fejlődéséhez és fennmaradásához, az ezt elősegítő ásványi anyagok, például a kalcium és a foszfor felszívódásához és hasznosulásához, valamint az immunrendszer és az izmok hatékony működéséhez. Kétféle D-vitamint különböztetünk meg: míg a D2-höz leginkább növényi források – például egyes gombafélék – révén juthatunk, addig a D3-vitamin napfény hatására keletkezik a bőrünkben, de emellett állati eredetű táplálékkal is bevihetjük a szervezetünkbe. Gazdag D3-vitamin-forrás a tojás, egyes tejtermékek, halfajták – a csuka, a pisztráng, a lazac –, és a belsőségek, mint például a máj.
A napfényes órák számának csökkenésével – vagyis a természetes D-vitamin-forrás kiesésével – megnő a D-vitamin-hiány kialakulásának esélye. A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának korábbi kutatása szerint ez az állapot népbetegség: 2013 telén a magyar lakosság 95 százaléka számított D-vitamin-hiányosnak. Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, érdemes időben gondoskodni a pótlásról: ennek kézenfekvő és hatékony módja valamelyik speciálisan e célra kifejlesztett étrend-kiegészítő szedése.
Ezekre figyeljünk, ha D-vitamint szedünk
Bár sokan úgy vélik, hogy a vitaminokat nem lehet „rosszul” szedni, vagy hogy ezekkel nem árthatunk magunknak, vannak olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy egészségügyi szempontból ezek valóban hasznosak – és ne károsak – legyenek.
A legfontosabb, hogy ne lépjük túl az ajánlott napi mennyiséget. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) ajánlása szerint D-vitaminból 1 éves kortól 70 éves korig – korcsoportonként – napi 600 NE (nemzetközi egység) bevitele javasolt, 70 év felett pedig ennél valamivel több: 800 NE. A Semmelweis Egyetem oldalán feltüntetett ajánlás szerint viszont a téli hónapokban jóval nagyobb dózisra lehet szükség ahhoz, hogy meg tudjuk előzni a hiányállapot kialakulását: egészséges felnőttek esetében ez napi 2000 NE. Ennél több viszont alapesetben, vagyis normális körülmények között nem ajánlott.
Vigyázzunk, hogy ne vigyük túlzásba
A D-vitamint túl lehet adagolni, ami számos egészségügyi panasszal járhat. Ezek közé tartozik az étvágytalanság, a gyengeség, a bőrviszketés, a fejfájás, az émelygés vagy a hányás, a gyakori vizeletürítés, súlyos esetben pedig amennyiben hosszú időn át a napi ajánlott mennyiség sokszorosát visszük be a szervezetünkbe – veseelégtelenség vagy vesekövesség kialakulását is elősegítheti. Éppen ezért, ha valaki eleve veseproblémákkal küzd, a D-vitamin rendszeres szedése előtt mindenképpen konzultáljon háziorvosával a lehetséges hatásokról és mellékhatásokról.
Mielőtt D-vitamin-tartalmú készítményt választunk, alaposan olvassuk el a betegtájékoztatót, mert előfordulhat, hogy a fő hatóanyagon kívül esetleg olyan összetevőket tartalmaz, amelyek valamelyikére érzékenyek, esetleg allergiásak vagyunk. Amennyiben ez a helyzet, kérjünk orvosi segítséget a számunkra legmegfelelőbb étrend-kiegészítő megtalálásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha vitamint szednek, azzal mindent megtesznek egészségükért. A különféle vitamintartalmú készítmények azonban nem helyettesítik az egészséges táplálkozást és életmódot. A jelentős mennyiségű D-vitamint rejtő étrend-kiegészítők pontosan arra valók, amire kifejlesztették és ajánlják őket: vitaminpótlásra, egész pontosan a hiányállapot megelőzésére vagy kezelésére. A tartósan fennálló D-vitamin-hiány ugyanis számos betegség kialakulásának kockázatát növeli: ilyen a csontritkulás, a csontok deformálódása, valamint az, hogy könnyebben törnek és nehezebben gyógyulnak. De bizonyos szív-és érrendszeri problémák, izom- vagy ízületi fájdalom, autoimmun panaszok, és neurológiai betegségek (például depresszió) kialakulásához is hozzájárulhat.
Ne dőljünk be a fals információknak
Még mindig számos tévhit él a köztudatban arról, hogy milyen súlyos betegségek előzhetők meg, illetve kezelhetők nagydózisú D-vitamin szedésével: sokan ezek közé sorolják például a koronavírus-fertőzést is. Ám ennek nincs tudományos alapja. Csak akkor szedjünk D-vitamint, ha valóban szükségünk van rá, és akkor is csak az ajánlott mennyiségben. Vannak olyan életszakaszok és egészségügyi állapotok, amelyek szükségessé teszik az ideiglenesen megnövelt dózist: például a várandósság vagy az idős kor, amikor a szervezet már nem képes annyi D3-vitamint elraktározni, amennyire szüksége lenne. Télen is jól jöhet a megnövelt mennyiség, amikor nem jutunk elegendő napfényhez.
Ez is érdekelhet
Az is fontos, hogy a D-vitamint ne ad hoc-jelleggel szedjük, hanem rendszeresen: iktassuk be a napi rutinunkba. Előfordulhat, hogy elfelejtjük a napi mennyiség bevitelét, ám ettől még nem alakul ki tartós hiányállapot. Arra viszont nem érdemes rászokni, hogy ritkán, nagy mennyiségben – mondjuk egyszerre tízszeres dózisokban – juttatjuk a szervezetünkbe, mert így könnyen túladagolhatjuk.
Legjobban: