Nőknél ezért gyakoribbak az autoimmun betegségek

Hashimoto, lupus, szklerózis multiplex, reumatoid artritisz - kezdjük érteni, milyen okok állhatnak a hátterükben.

A nemek közötti biológiai különbségek lényeges szerepet játszhatnak az autoimmun betegségek kialakulásában, amikor is tulajdon immunrendszerünk támadja meg a szervezetünket. Ilyen például a szklerózis multiplex (SM), amely az 1960-as években is már kétszer gyakrabban jelentkezett nők esetében, ma pedig ez az arány háromszoros. "Ideje volna megkérdezni, miért van ez így" - emeli ki Rhonda Voskuhl, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) neuroimmunológusa a Nature folyóirat cikkében .

A nemi eltérésekben sok biológus csak a kényelmetlenséget látja, és ezért állatkísérleteikhez kizárólag hím vagy nőstény egereket rendelnek, hogy még véletlenül se kelljen a két nem közötti adatok megosztásával bajlódni - teszi hozzá. Ám éppen ez keltette fel az ő figyelmét is: vajon mi magyarázza a nemek közötti eltérést az autoimmun betegségek terén?

Számos autoimmun betegség jelentősen gyakrabban fordul elő nők körében, mint férfiaknál
Számos autoimmun betegség jelentősen gyakrabban fordul elő nők körében. Fotó: Getty Images

Így változnak a nemek közötti százalékok

"Gyakran nem értik, miért nem veszek a süteményből" - egy érintett mesélte el, milyen az élet Hashimoto-betegséggel. Részletek itt.

Világszerte az emberek nagyjából 4 százalékánál diagnosztizálnak legalább egy autoimmun betegséget. S nem csupán a szklerózis multiplexnél tapasztalható, hogy nők a férfiakétól eltérő arányban lesznek betegek. A Sjögren-szindrómások között 16-szor annyi nő van, mint férfi. A Hashimoto-páciensek 90 százaléka nő, a lupus-betegek (szisztémás lupusz eritematózusz, SLE) és a reumatoid artritisztől szenvedők körében is hasonló az arány. Még a cöliákiásoknál tapasztalható jelentős női többlet (nagyjából 14 százalékos).

A Crohn-betegek és az 1-es típusú diabéteszesek között már ugyanannyi a férfi és a nő. A Bechterew-kór (spondilitisz ankilopoetika, SPA) pedig a férfiaknál hétszer gyakoribb, mint nőknél. Ha pontosan tudnánk ennek az okát, akkor hatékonyabb gyógyszereket fejleszthetnénk ki, amik mindkét nem gyógyulását szolgálnák.

Az első elméletek a nemi hormonokra összpontosítottak. Ezek többféle úton szabályozzák a velünk született és a szerzett immunválaszt. A hormonokat elemezve próbáltak választ találni arra, miért tapasztalható egyes betegeknél, hogy a hormonális állapotuk függvényében (pubertás, terhesség vagy menopauza idején) enyhül vagy fellángol a betegségük, teszi hozzá Voskuhl. "Például a terhesség második felében, amikor az ösztrogén hormonok szintje megnő, az SM-panaszok akár 70 százalékkal mérséklődhetnek. Szülés után, amikor leesik az ösztrogénszint, visszatérnek a tünetek is - míg a lupusos nőknél egyáltalán nincs ilyen hullámzás."

Az X-kromoszóma tehet mindenről?

Egy másik teória szerint a nemi kromoszómák felelősek a statisztikai eltérésekért. Állatkísérletekben a két X kromoszómával rendelkező egereknél gyakrabban alakult ki lupus, mint az XY-kromoszómásoknál, még akkor is, ha az egereknek génszerkesztéssel ugyanolyan nemi szerveket és hormonszintet alakítottak ki. A többlet X-kromoszómával rendelkező Klinefelter-szindrómás férfiaknál ugyanolyan arányban jelentkezik lupus vagy Sjögren, mint a nőknél.

Mindez magyarázható lenne azzal is, hogy az X-kromoszómán számtalan gént azonosítottak, amelyek az immunfunkciókat befolyásolják. A nőknél két X-kromoszóma van a sejtekben, és bár eddig úgy vélte a tudomány, hogy ezekből csak egy aktív, az újabb kutatások szerint a duplikált gének akár 23 százaléka is működőképes marad. Márpedig ez az immunrendszer túlzott aktivitását válthatja ki, emiatt viszont valamely autoimmun betegség megjelenését.

A legfrissebb elméletek szerint a hormonok, a nemi kromoszómák és bizonyos fiziológiás tényezők komplex kölcsönhatása okozhatja az autoimmun betegségeket - mutatott rá Voskuhl. Így például az élet folyamán tapasztalt hormonszint-ingadozások elmaszkolhatják vagy felfedhetik az X-kromoszómák befolyását. Ám az adott betegség által megtámadott szerv is változtathat a kimenetelen.

A terhességek számának csökkenése is hatással lehet

Evolúciós oka is lehet az autoimmun betegségek terén tapasztalt nemi eltéréseknek. Hiszen a terhesség különleges biológiai helyzet: az anya méhében egy tőle genetikailag eltérő magzat fejlődik, és az anya immunrendszere nem azonosíthatja idegenként, mert az kilökődést okozna. Így aztán a nők immunrendszere bonyolult stratégiát alkalmaz annak érdekében, hogy felvegye a küzdelmet a kórokozók ellen, de ne veszélyeztesse a magzatot.

A terhesség során az immunrendszer hol magasabb, hol alacsonyabb fokozatba kapcsol, magyarázta Melissa Wilson, az Arizona Egyetem genetikusa és evolúciós biológusa. Fogantatáskor egyfajta gyulladásos állapot szükséges a megtermékenyített petesejt beágyazódásához. Ez a gyulladásos reakció hasonlít ahhoz, mintha egy nyílt sebünk lenne, és ez magyarázza, miért érzi sok nő olyan rosszul magát az első trimeszterben.

A gyulladásos reakciók mértéke a második trimeszterben leesik, aztán a harmadikban újra emelkedni kezd, kiváltképp a szülés közeledtével. A méhlepény által termelt ösztriol hormon olyan erős gyulladásgátló hatású, hogy kutatások folynak az SM-betegek kezelésére az ösztriollal. "Minél többet megtudunk a placenta és az immunrendszer kapcsolatáról, annál bonyolultabbá válik a téma." Éppen a méhlepény evolúciója okozhat nemi eltéréseket az autoimmun betegségekben, fejtegette Wilson kutatótársaival egy korábbi tanulmányában.

Az elmúlt több százezer évben a nők termékeny éveikben sokkal gyakrabban voltak várandósak, mint manapság, ezért a mai nők szervezete ritkábban kerül interakcióba a méhlepény működésével. E rendszeresen visszatérő szabályozó hatás elmaradása is okozhatja, hogy gyakoribbá váltak az autoimmun betegségek. Az iparosodott államok nagyvárosias környezetben a nők a férfiaknál nagyobb gyakorisággal szenvednek autoimmun betegségektől, amit Wilson szerint okozhat az urbanizáció, valamint az ülő életmód hatása is a hormonrendszerre.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: +3 °C

Az északi tájakon általában borult, párás, ködös időre van kilátás, de az Alföldön és a Dél-Dunántúlon szakadozottabb marad a felhőzet, illetve fokozatosan ritkul, és fel is oszlik a köd, így arrafelé alapvetően napos idő várható. A szitálás mellett északon néhol gyenge eső sem kizárt. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet a borult, párás, tartósabban ködös tájakon 2 és 8 fok között alakul, míg a kevésbé felhős részeken ennél több fokkal enyhébb lehet az idő. Késő este 0 és +7 fok közötti értékekre számíthatunk. Az időjárás viszonylag stabil, ezért jelentős fronthatás nem terheli a szervezetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!