Az összetört szív szindrómát akkor kezdték el tanulmányozni, mikor rájöttek, hogy több olyan beteg is jelentkezik az ügyeleten szívrohamhoz hasonló tünetekkel, akik nemrég elveszítettek valakit, vagy más nagyobb traumán, például autóbaleseten estek át, esetleg egy rablás áldozatai voltak.
Ezek az események stresszreakciót indítanak el a szervezetben, melynek során különböző vegyületek, hormonok termelődése fokozódik, és az egész testünk, így a szív is felkészül arra, hogy adott esetben "harcolnia vagy menekülnie" kell.
Ha egy korábban nem diagnosztizált kardiomiopátiás beteg olyan helyzetbe kerül, hogy a szívének több vért kell pumpálnia, jobban kell dolgoznia, könnyen szívrohamhoz hasonló tüneteket produkálhat. Ez azonban nem "igazi" szívroham, de legalább olyan veszélyes, sőt halálos kockázatú lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A megtört szív szindrómának is nevezett kardiomiopátia a népesség nagyjából 2-5 százalékát érintheti és gyakoribb a nők körében. Mivel a betegség egyébként tünetmentes és semmiben sem akadályozza az érintettet, egy komolyabb stresszhelyzet állíthatja olyan terhelés elé a szívet, hogy az jellegzetes tünetekkel jár együtt.
Összetörhet a szíve Ezek közé tartozik a nehézlégzés, a mellkasi szorítás, a szívdobogásérzés, a szédülés , a karba kisugárzó fájdalom, a fokozott izzadás. Mivel a kardiomiopátia és a szívroham közötti különbségeket nem lehet megkülönböztetni, ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, azonnal hívjunk mentőt! A kezelőorvosnak pedig mondjuk meg, ha az elmúlt időszakban nagyobb traumán, stresszes eseményen (ebbe a szokatlanul nagy fizikai megterhelés is beletartozhat) estünk át.
A betegség kezelhető, de nem gyógyítható, a gyógyszeres kezelés célja egyrészt a szív izmainak erősítése, a szív megfelelő működésének biztosítása, másrészt az pulzusszám csökkentése. Ezt többek között nyugtatókkal, vagy stresszcsökkentő módszerek elsajátításával érhetjük el.
