A veséink feladata, hogy megszűrje és kiválassza a szervezetünkben keringő méreganyagok egy részét, illetve, hogy hozzájáruljon a testünk érzékeny ásványianyag-egyensúlyának fenntartásához.
Mikor alakul ki veseelégtelenség?
Az akut veseelégtelenség kialakulásához gyakran csak néhány óra szükséges, és ennek kiváltó oka a legtöbbször valamilyen sérülés vagy trauma, mely csökkenti a vesék vérellátását. Ezek között találhatjuk például a vérveszteséget, de a súlyos kiszáradást is. Bizonyos gyógyszerek is jelentős mértékben károsíthatják a veséket, sőt daganatokat is találhatunk a veseelégtelenség hátterében.
A krónikus veseelégtelenség hosszú idő alatt alakul ki, akár évek is eltelhetnek úgy, hogy nem érzékelünk semmilyen tünetet, a vesék mégis károsodnak. Ennek kiváltó okai között találhatjuk többek között a cukorbetegséget , a magas vérnyomást, a prosztatabetegségeket, a vesebetegségeket és a veseköveket.
A veseelégtelenség tünetei közé tartozik a fáradékonyság
Mivel a vese páros szerv, a teljes veseelégtelséghez mindkettőnek sérülnie kell. Ráadásul a vese "takaréklángon" is nagyon hatékonyan működik, ezért a vesefunkciók akár 90 százalékát is elveszíthetjük anélkül, hogy tüneteket vagy problémákat észlelnénk (ez előny és hátrány is egyben, hiszen gyakran csak akkor veszik észre, hogy baj van a vesékkel, amikor azok már menthetetlenül károsodtak).
Az akut veseelégtelenség tünetei közé tartozik a vizelet mennyiségének jelentős csökkenése, a vízvisszatartás (melynek következtében a testünk ödémássá válhat, megdagadhat a bokánk, a lábunk), a koncentrálási nehézségek, a szédelgés, a légszomj, a fáradékonyság, a hányinger és hányás, a zavartság, a mellkasi fájdalom és nyomásérzés. Súlyosabb esetben görcsrohamok és eszméletvesztés is jelentkezhet.
A krónikus veseelégtelenségnél a tünetek lassan és fokozatosan alakulhatnak ki, ahogy a vesék egyre kevésbé képesek ellátni a feladatukat. A betegség nagyon sokáig tünetmentes lehet, vagy olyan általános tüneteket produkálhat, melyek sok egyéb problémára is jellemzők. Ezek közé tartozik a gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, letargia, a végtagok ödémásodása, a vérszegénység, a hiperkalémia , a szívritmuszavarok és egyéb szívproblémák. A veseelégtelenség önmagában nem okoz fájdalmat.