A test kültakarója, a bőr felkészült a nyári hőségre. Feladatát, a szervezet megóvását a túlmelegedéstől, attól, hogy belső hőmérséklete 37°C fölé emelkedjék.
2-4 millió ún. ekkrin izzadságmirigy gondoskodik a bőr nedvesen tartásáról, a nedvesség elpárolgása pedig hatékony hűtést biztosít. Így aztán naponta legalább fél liter folyadékot veszítünk, extrém forróságban akár 3-5 liter izzadságot is el tud párologtatni az ember.
Most nem beszélünk a kóros izzadásról, orvosi szakkifejezéssel a hiperhidrózisról, sem a normális, de a szimpatikus idegrendszer működése nyomán stresszhatásra létrejövő izzadságról, bár nyilvánvaló, hogy maguk a mirigyek minden esetben hasonlóképpen működnek. Maradjunk csak a hőségnél, már csak azért is, mert nem mindig olyan könnyű elkülöníteni a kóros izzadást a természetestől, aminek a megítélése nagyon egyéni. Van, akit már a normális izzadás is extrém módon zavar. Gondoljunk csak arra, hogy mi mindent meg nem tesz a mai modern ember - férfi és nő egyaránt -, hogy kiküszöbölje ezt a fajta testnedvet. Mintha a testszőrzet tehetne róla. A testszőrzet szárazon ugyan melegít, de nedvesen a felület növelésével épp a hűtéshez járul hozzá.
Természetes klímaberendezés
A hőszabályozásban játszott szerepe miatt - gyakorlatilag az egyik leghatékonyabb, termosztáttal ellátott klímaberendezés - az izzadás létfontosságú élettani folyamataink egyike. Amint ugyanis a testet kívülről vagy belülről "felfűtik", és hőmérséklete túllép egy bizonyos határt, a verejtékmirigyek azonnal működésbe lépnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bőr klímaberendezésének lényeges része az irharétegben (dermisz) elhelyezkedő kapilláris érhálózat, ami négyzetcentiméterenként nem kevesebb, mint 10 km-nyi vékony erecskét jelent. Hidegben e parányi erek simaizomzata összehúzódva nem engedi, hogy a meleg vér a testfelszín közelébe kijusson és lehűljön, melegben viszont ellazul, hogy minél több hőt tudjon leadni a vér e természetes hűtőrácson átáramolva. A verejtékmirigyek azáltal, hogy folyadékot eresztenek a bőrfelszínre, ami ott elpárolog, hűtik a felületet, mivel az ehhez szükséges párolgáshőt a folyadék a bőrtől vonja el. Úgy működik ez, mint a strandon vizes konyharuhába tekert vizespalack, amiből rekkenő hőségben is hűsítő kortyokat ihat az ember.
Amúgy a központi termosztát az agy hipothalamuszában található, ami a bőrben lévő idegsejtekkel áll közvetlen kapcsolatban.
A verejtékmirigyek
A verejtékmirigyek is a bőr irharétegében helyezkednek el, ahol a kötőszövetet a már említett vér- és nyirokerek, valamint idegek hálózzák be. Ebben a rétegben találhatók a szőrtüszők is. A verejtékmirigyekből két féle ismert; az apokrin és ekkrin mirigyek. Az előbbiek találhatók például a hónaljban. Nagyobbak az ekkrin mirigyeknél és az izzadsággal egy kissé tejszerű anyagot választanak ki, amely a testszagot is meghatározza. Az ekkrin mirigyek a teljes testfelületen megtalálhatók, és híg, szagtalan folyadékot állítanak elő, lényegében sóoldatot.
Különleges lében ázunk
Az izzadság 99,7%-ban víz, a maradék 0,3% pedig konyhasó (NaCl), kálium-klorid, karbamid, tejsav, immunglobulinok, fehérjék, méreganyagok, stb.
Az izzadság véd a baktériumok és gombák ellen. A Tübingeni Egyetem kutatói az izzadságban olyan proteint fedeztek föl, amely természetes antibiotikumként hat. A Dr. Birgit Schittek és kollégái által megtalált dermicidin úgy szabályozza a bőrön kimutatható mikroorganizmusok életét, hogy gyakorlatilag, ha kell, elpusztítja őket. A túlszaporodás és fertőzés elleni védelem pont az izzadás idején fontos, mivel az élesztőgombák és baktériumok a meleg, nedves környezetet kedvelik. A bőr felszínén elszaporodott kórokozó mikroorganizmusok sérülés esetén bekerülhetnek a testbe, és különböző fertőzéseket okozhatnak. Eddig azt gondolták, hogy az immunrendszer csak vészhelyzetben lép működésbe, de ezek szerint a szervezet ennél sokkal elővigyázatosabb.
A verejték és a sóháztartás
Normál körülmények között a mirigyek által elsődlegesen kiválasztott folyadékból még visszaszívódnak az ionok, sók, így a sókoncentrációja alacsonyabb, mint a véré. Az izzadság mennyiségének növekedésével viszont a visszaszívás csökken, aminek eredményeképp nő a szekrétum nátrium-klorid tartalma. Nagy hőségben vagy aktív testmozgás után tehát nem csak sok vizet, de rengeteg sót is vesztünk.
A tűző napon, nagy menetszélben kerékpározók először meglepve tapasztalhatják, hogy mintha megannyi homokszem tapadt volna az arcukra, pedig csak a sókristályok váltak ki a bőrükön.
Érdekes tény, hogy a nagy meleghez szokott emberek hamarabb kezdenek izzadni, és sokkal több sót tartanak vissza, így izzadságukkal alig 0,03%nyi sót veszítenek.
Nyilván a szervezet számára ily módon elveszett sót éppúgy pótolni kell, mint a folyadékot.
Ahhoz, hogy a folyadékveszteség szomjúságot okozzon, a bennünk lévő víz legalább 1%-át kell nélkülöznünk. Egy kiadós napozás miatti lassú vízveszteség inkább vált ki szomjúságérzetet, mint az aktív testmozgás.
Miután a szervezet sót is veszt, de még több vizet, szervezetünk sósabb lesz, ha viszont csak tiszta vizet iszunk, melynek sótartalma nagyon csekély, akkor a megfelelő sókoncentrációt kisebb összfolyadék-mennyiségnél tudja a szervezet helyreállítani. A szomjúság legfőbb ingere és kiváltója a testfolyadékok a kelleténél nagyobb sótartalma, és nem a folyadékhiány, így könnyen elmulasztjuk elfogyasztani a még hiányzó vízmennyiséget és az ezzel arányos só szükségletet. Nagyon fontos tehát, hogy egy kiadós izzadás után az ásványi sókat is pótoljuk, különben lassabban hagy alább a kínzó szomjúság. Ezért oltja jobban a szomjat az enyhén sós ital, leves, mint a literszám megivott csapvíz.
Más oldalról lépten-nyomon azt halljuk, hogy a egészségtelenek a sós ételek. Az izzadás vesekímélő módon segít megszabadítani szervezetünket a fölösleges sótól is.
Mérges az izzadtság miatt?
Az izzadsággal méreganyagok távoznak, ezáltal tehermentesítve a vesét. Szerepe a méregtelenítésben nem alábecsülendő, hiszen négyzetcentiméterenként több száz izzadságmirigy dolgozik. Nem véletlen tehát, hogy a mérgezés tünetei között is fellelhető az erőteljes verejtékezés.
A méregtelenítő kúrák elkötelezett híveinek figyelmébe ajánlhatjuk tehát a tényt, hogy egy órás kiadós labdajáték alighanem hatékonyabb, mint 1-2 heti keserűtea-kúra, hiszen a vesék amúgy is állandóan dolgoznak, az izzadságmirigyek viszont könnyen biztathatók nagyobb teljesítményre - más előnyeiről nem is beszélve.
Némiképp persze a bőr keringésének mindenféle serkentése, masszírozása, kefélése is segíti a verejtékmirigyek működését.
Lehetetlenség lenne teljes listát adni a verejtékkel távozó anyagokról. Többek között zsírok, zsíroldékony mérgek, nehézfémek (pl. kadmium, nikkel, ólom), különböző savak választódnak ki.
Nem fenékig tejfel
Bár az izzadásról sokaknak azonnal az izzadtságszag jut eszükbe, az egészséges verejték frissen inkább szagtalan, csupán a bakteriális bomlás gondoskodik arról, hogy mégis érezhető legyen. A Streptococcus albus baktérium tejsavat választ ki, amelyet más baktériumok megemésztenek. A folyamatban keletkező termékek többsége karbonsav, például butánsav (vajsav), pentánsav (valeriánsav) és hexánsav (kapronsav). A verejték ezen kívül tartalmaz hormonokat, sajtszagú butándiont és a szúrós, izzadságszagú 3-metil-2-hexénsavat.
 |
 |
Izzadásgátlás és dezodorálás
Az izzadásgátló dezodorok antibiotikumot és baktériumölő cinksókat tartalmaznak, másrészt alumínium-hidroxi-kloridokat (Al
2(OH)
5Cl, Al
2(OH)
4Cl
2), melyek pórusösszehúzó hatásukkal csökkentik az izzadást, úgy hatnak, mint a vérzéscsillapító timsó. Más hatóanyagok az "illatozó" savakat alakítják szagtalan sókká.
A nagyon izzadós típusú emberek számára éppúgy szabály, mint bárki másnak, hogy inni márpedig akkor is kell, ha "úgyis csak kiizzadjuk" - lehetőleg vizet vagy keserű teát.
Azok, akiknél az izzadás kellemetlen szaggal jár, kerüljék a fűszeres ételeket, nekik fontosabb a pamut, len és valódi selyem alapanyagból készült ruházat, főként alsónemű viselete, mint a kevésbé izzadósaknak.
Ez is érdekelhet
Végezetül bizonyára nem mondunk újat azzal, hogy a zuhanyzás igen is hasznos. Nem csak azért, mert utána kellemesen tisztának érezzük magunkat, hanem azért is, hogy leöblítsük a verejtékkel kivált méreganyagokat a bőrről. A mérsékelt hőmérsékletű mindennapokban viszont a túl gyakori mosdás megszünteti a bőr természetes antibiotikumot tartalmazó "burkát", amit bizonyít az is, hogy a túl sokat tisztálkodó ember bőre hajlamosabb a gyulladásokra.
