Sokan úgy vélik, hogy nyáron, a tűző napon “csak” arra kell vigyázniuk, hogy elkerüljék a leégést, esetleg ne kapjanak hőgutát vagy ne száradjanak ki a fokozott izzadással járó folyadékvesztés miatt. A napégésen kívül – ami különféle típusú és súlyosságú elváltozásokat okozhat a bőr megvastagodásától kezdve a ráncosodáson át a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáig – azonban számos egyéb, UV-sugárzás hatására kialakuló dermatózis létezik, amiről kevesen tudnak, vagy amit nem sokan sorolnak a jellemzően nyáron jelentkező bőrproblémák közé.
Amitől nem kell megijedni: a melegkiütés
A szülők egy részét meglepetésszerűen éri, ha nagy melegben – főleg, ha a levegő páratartalma magas – gyermeke bőre hirtelen tele lesz apró, piros pöttyökkel. “A melegkiütés, más néven miliaria különösen a kisgyermekekre jellemző. Két éves kor alatt még nem tökéletes a hőszabályozás, sem a verejtékmirigyek működése, emiatt nagy melegben eleve számítani kell náluk kipirosodásra, túlhevülésre. Emellé társulhat a melegkiütés. Ami természetesen nagyobb gyerekeknél, vagy felnőtteknél is kialakulhat, ha a verejtékmirigyek kivezető nyílása eltömődik. Ilyenkor az érintett területen apró, viszkető, vörös hólyagok bukkannak fel” – magyarázta a HáziPatika.com-nak dr. Vass Ilona bőrgyógyász. A melegkiütés felnőttek esetében nagy, folyadékkal telt hólyagok formájában is megjelenhet. Ezek jellemzően a háton, a vállon vagy a mellkason alakulnak ki. Nem viszketnek, és ha kidurrannak, a folyadék távozik belőlük, majd gyorsan begyógyulnak.
“Ha valaki tudja magáról, hogy hajlamos a melegkiütésre, érdemes törekednie rá, hogy elkerülje a túlzott izzadást” – javasolta a szakember. Ennek érdekében a könnyű, szellős öltözet javasolt – a szorosan a testre tapadó, feszes ruha magába szívja az izzadságot, nem szellőzik, ami kedvez a különféle kórokozók megtelepedésének is. Kisgyermekek esetében kerülni kell a túlöltöztetést, nem csak a melegkiütések megelőzése, hanem a már említett túlhevülés elkerülése érdekében is. Az is fontos, hogyha a napra megyünk, olyan fényvédőt használjunk, ami könnyű textúrájú, nem zsíros – nem tömíti el a verejtékmirigyek kivezető nyílását –, hanem gyorsan és szinte nyom nélkül beszívódik a bőrbe.
Egy kevésbé gyakori, de kellemetlen probléma: a napallergia
A napallergiának (solaris urticaria), vagyis a napfény hatására fellépő allergiás reakciónak számos fajtája létezik: ezek változatos és igen kellemetlen tünetekkel járhatnak. Leggyakoribb változata a polimorf fény-exanthema , ami a napfénynek leginkább kitett helyeken, jellemzően a dekoltázson, az alkarok oldalán, és a kezeken okoz panaszokat, melyek csalánkiütések, apró hólyagok, hámló, vörös foltok, vagy bevérzett kiütések, esetleg duzzanatok formájában is jelentkezhetnek.
“A fülön csoportosan, apró hólyagocskák formájában kiütköző dermatitis vernalis aurium viszonylag ritka, és általában a 5-12 éves fiúkat érinti, közülük is inkább azokat, akiknek elálló fülük van. Ebben vélhetően az is szerepet játszik, hogy ezt a részt közvetlenül és direkt módon éri a nap” – említett egy újabb példát Vass Ilona. A napallergia ellen a szakember szerint úgy lehet hatékonyan védekezni, ha 20-30 perccel a napramenetel előtt bekenjük magunkat, méghozzá olyan fényvédővel, ami kimondottan napallergiások számára ajánlott.
Amiről kevesen tudnak: a fitofotodermatitisz
A napfény által kiváltott dermatózisok közül érdemes kiemelni a fototoxikus elváltozásokat, mint amilyen a ritkán előforduló fitofotodermatitisz . Ez akkor alakul ki, ha a bizonyos növények által termelt furokumarin – egy szerves vegyület – a növényi nedvvel rákerül a bőrre és ott kölcsönhatásba lép a napfénnyel. Igen kellemetlen, égési sérüléshez hasonló állapotot idézhet elő, a furokumarin ugyanis fényérzékennyé teszi a bőrt. Furokumarinok találhatók például a citrusfélékben, a zellerben, a paszternákban és bizonyos gyomnövényekben is. “Ha valaki napsütésben a fűbe – furokumarint rejtő növényre – heveredik, azzal szembesülhet, hogy a bőrén vörös és viszkető hólyagocskák tűnnek fel. A fitofotodermatitisz bizarr formában is megjelenhet: sokszor a növény lenyomata, például egy levélforma rajzolódik ki azon a bőrterületen, ahova a furokumarin rákerült” – említett egy nem mindennapi példát Vass doktornő.
Gyógyszerek, amelyeket nyáron nem érdemes szedni
Bizonyos gyógyszerek is tartalmaznak fényérzékenyítő hatású összetevőket, amelyek közvetlen napfény hatására allergiás, gyulladásos reakciót idézhetnek elő a bőrön. Ilyenek például a tetraciklinek vagy a szulfonamidok – antibiotikumok –, bizonyos vízhajtók, gombaellenes szerek, sőt, egyes gyulladáscsökkentők is. Utóbbiak közé tartoznak az élsportolók által ízületi problémák enyhítésére gyakran bevetett, esetenként helyileg alkalmazott diclofenac-tartalmú készítmények, amelyek használatát a már említett okok miatt nyáron nem is javasolják a szakemberek. Vass Ilona tapasztalatai szerint fontos megemlíteni a retinoid tartalmú szereket is, sokan ugyanis ezekkel kezelik pattanásos bőrüket, miközben napoznak is, mondván, a napfény "leszárítja" az aknékat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
“Ez bizonyos szempontból igaz, mert a napfény valóban szárítja a bőrt, ugyanakkor, ha lebarnul, kevésbé látszanak a pattanások. De ha valaki fényérzékenyítő hatású készítményt szed, ne napozzon, mert pillanatok alatt leéghet. Ha mégis napra megy, alaposan kenje be magát magas faktorszámú fényvédővel és arra is érdemes odafigyelni, hogy szellős, lenge ruha takarja a bőrt” – tanácsolta a szakember. A megelőzés nem csak az egészséges bőrkép fenntartása miatt lényeges, hanem azért is, mert jó ideig eltarthat, amíg a fototoxikus elváltozásokkal járó sérült bőrfelszín regenerálódik, és gyakran pigmentált foltok maradnak hátra, amelyek nehezen, vagy egyáltalán nem halványulnak. Nem csak nyáron, hanem tavasszal és ősszel is érdemes résen lenni, ugyanis már ekkor erős lehet az UV-sugárzás.
Amikor az árnyék szó szerint életmentő lehet
Vannak olyan betegségek, amelyek tünetei felerősödnek, vagy idő előtt kiújulnak direkt napfény hatására. Ilyen például a szisztémás lupus erythematosus , egy krónikus autoimmun betegség, amely során az immunrendszer tévesen a test szövetei, szervei ellen fordul, gyulladásos folyamatot generálva. Ilyen esetben az UV-sugárzás a betegség fellobbanását okozhatja, illetve a meglévő bőrtüneteket - például a jellegzetes, pillangó alakú bőrpírt az arcon – tovább súlyosbíthatja. De a rosacea szimptómái, az arcon vörös foltok, értágulatok formájában jelentkező bőrelváltozások is súlyosbodhatnak, vagy kiújulhatnak közvetlen napfény hatására.
Legjobban: