A bőr alatt kialakuló csomók nagy riadalmat kelthetnek, pedig a legtöbb esetben ártalmatlan elváltozásokról van szó. A csomók szinte bármelyik testtájon kialakulhatnak. Elhelyezkedésük és tapintásuk sokat elárul róluk, de pontos diagnózist csak egy szakember tud felállítani. Dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa elmondja, hogy mi a teendő, ha kitapintottunk egy dudort a bőr alatt.
Jóindulatú csomók
A bőr alatt kitapintható csomók szinte a test bármely részén kialakulhatnak, leggyakrabban mégis a nyakon, a mellen, a hónaljban és a lágyrészek környékén fordulnak elő. A csomók növekedésének nincs határa, akár dióméretűvé is válhatnak. Emiatt is fontos, hogy ha észreveszünk egy ilyen dudort, minél hamarabb forduljunk szakemberhez.
A leggyakrabban előforduló csomók a lipómák, más néven zsírdaganatok. Szintén jóindulatú csomók a dermatofibromák, vagyis a bőr kötőszöveti daganatai, ezek azonban a lipómáknál jóval ritkábban alakulnak ki.
Egyes daganattípusok csak a nők vagy csak a férfiak körében fordulnak elő. A fiatal nők körében például nagyon gyakori a fibroadenoma, vagyis az emlő jóindulatú daganata. Férfiaknál pedig előfordulhat a gynecomastia, más néven mellnagyobbodás, amelyet elhízás, hormonális zavar, de akár egyes gyógyszerek is előidézhetnek.
Sokat számít, hol van a dudor
Az inak betegségei a ganglionok, amelyek leggyakrabban a csuklóízületben, az ujjak tövénél, az ujjak végpercein, illetve a térd- és bokatájékon fordulnak elő. A lágyékban, a hónaljban és a nyakon pedig egyszerű megfázás vagy fertőzés következtében is kitapinthatjuk a megnagyobbodott nyirokcsomókat. Ha a duzzanat nem múlik el, mindenképpen szakemberhez kell fordulni, hogy kizárja a limfóma lehetőségét. Korai felismeréssel ugyanis ez az egyik legjobban gyógyítható rosszindulatúdaganat-típus.
A fejtető és a lágyrészek gyakori betegsége az atheroma, más néven kásadaganat, amely egy jóindulatú, tömött, tokos, közvetlenül a bőr alatt kialakuló daganatfajta. A legtöbb esetben szőrtüszők közelében alakul ki, amikor a bőr faggyúmirigyeinek kivezető nyílását elzárja a termelődő faggyú.
Szintén a szőrtüszőkhöz köthető gyulladásos kórkép a hidradenitis, más néven a verejtékmirigy-gyulladás. A név megtévesztő, mert a betegségben a régió verejtékmirigyei csak másodlagosan érintettek. A gyulladás általában olyan szőrtüszőkben alakul ki, amelyekben sok a verejtékmirigy, mint a hónalj és az ágyék. A lágyékhajlatban, illetve a köldökben megjelenő kitüremkedés hátterében pedig egy kisebb sérv is állhat. Ha erre gyanakszunk, mindenképpen forduljunk szakemberhez - figyelmeztet a sebész.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bármilyen csomót távolíttatunk is el, minden esetben javasolt a szövettan elvégzése. A műtét során a szakemberek igyekeznek a csomókat egyben eltávolítani. A legtöbb esetben a sebet könnyedén bezárják, ha pedig ez nem lehetséges, akkor plasztikai sebész bevonásával, egy bőrlebennyel lehet befedni a területet.
Mit tehetünk a csomók kialakulása ellen?
A csomók kialakulását a legtöbb esetben nem tudjuk befolyásolni. A verejtékmirigyek gyulladását a dohányzás mellőzésével, a szőrtüszőkét pedig a pórusok tisztán tartásával lehet megelőzni. A lipómák növekedését fokozhatja a rendszeres irritáció, dörzsölés, nyomás, a ganglionok kialakulását pedig a túlerőltetés - magyarázta Dr. Sipos Péter.
Ez is érdekelhet
A szakember úgy véli, azzal tehetünk a legtöbbet az egészségünkért, ha a csomó felfedezését követően a lehető legrövidebb időn belül felkeresünk egy szakembert. Minél hamarabb kiderül, hogy milyen elváltozásról van szó, annál könnyebb megtalálni a legjobb megoldást.
Legjobban: