A ruhaallergiát a testtel közvetlenül érintkező anyagok okozzák az arra hajlamos embereknél. Előidézheti önmagában a ruha anyaga, a készítése során használt vegyszerek, színezékek, de kiválthatják a különböző mosó- és öblítőszerek is. A ruhaallergia az emberek nagyjából 7 százalékát érinti, többségében az alapvetően érzékeny bőrűeket – így például a veleszületett ekcémás (atópiás) gyermekeket – különösen akkor, ha gyakran hordanak testhezálló öltözékeket.
Az anyagok és technológiák
Az egyik legismertebb anyag, a gyapotból készült pamut önmagában nem allergén, de a növény termesztése során rákerülhetnek olyan vegyszerek, amelyek mégis tüneteket válthatnak ki. Bár általában ezek a feldolgozás során eltűnnek, a további gyártási folyamatoknál ismét fennáll a lehetősége annak, hogy allergén anyagok kerülhetnek a szálakra. Ez szintén jellemző lehet például a szintetikus és az elasztán anyagokra is, azonban ezekkel szemben, a gyapjú és egyéb állati szőrök közvetlenül is irritálhatják az érzékeny bőrt. Ennek mértéke elsősorban a szőr fajtájától függ: míg például a birkagyapjú szúrósabb, a merinóigyapjú finom szálai kevésbé irritálják a bőrt. Természetesen itt is fennáll a lehetősége annak, hogy a gyártás során vegyszerekkel kezelik, ami a szúrás-dörzsélés hatására kialakuló mikrosérüléseken bejutva, még erőteljesebb tüneteket idézhetnek elő.
Számos ruhában található gumi is, amelynek alkotórésze a latex, önmagában allergén anyagnak számít. Ráadásul, a gumi gyártása során is gyakran olyan segédanyagokat használhatnak, amelyek bőrgyulladások forrásai lehetnek. Szintén érdemes megemlíteni a vasaláskönnyítő anyagokat is, például a formaldehidet, amely könnyen viszkető, fájó kiütéseket forrásai lehetnek. Allergizálhatnak továbbá a lángállóság céljából, kiegészítésként használt anyagok – például a foszfor – valamin az olyan szintetikus szálak – például poliamid – is, amelyek a ruhákról könnyedén leválva, a testhez tapadva okozhatnak kínzó tüneteket.
Megelőzés
A ruhák az otthoni tisztításuk során is érintkezhetnek allergén anyagokkal. Mivel a különböző enzimek, illat- vagy színezőanyagok akár erőteljes tüneteket is kiválthatnak, ezért az érzékeny bőrűek esetében javasolt sensitive mosó- és öblítőszereket használni. Fontos, hogy a boltan vásárolt ruhákat mindig csak alapos mosás után hordjuk, különösen azok pigmentallergiások, akik a ruhák festékanyagaira érzékenyek. Esetükben a sötét színű – főként a kék, fekete, barna és zöld – anyagokat érdemes akár teljesen elkerülni. Ajánlott alapvetően mellőzni a por alakú mosószereket is, mivel nikkelt tartalmazhatnak. A nikkelről érdemes tudni, hogy olyan potenciális allergén, ami például az övekben, szegecsekben, patentokban, fémgombokban, -cipzárokban és egyéb kiegészítőkben is megtalálható.
A már kialakult tünetek kezelése
A ruhaallergia tünetei általában nem azonnal, hanem
az érintkezést követő egy-két napon jelentkeznek. A viszkető, vörös foltokat,
váladékozó hólyagokat okozó kontakt ekcéma még akkor is hosszú napokig, vagy
akár hetekig is megmaradhat, ha a tüneteket kiváltó ruhadarabokat már nem hordjuk.
Amennyiben a kiütések súlyosak és/vagy nagy
kiterjedésűek, illetve erőteljesen viszketnek, szükség lehet a bőrgyógyászok
által felírt, szteroid tartalmú készítményekre vagy akár antihisztaminok használatára
is.
Enyhébb esetben azonban elegendőek lehetnek azok a gyógyszertárban recept nélkül kapható, ekcémás tünetek kezelésére alkalmas készítmények, amelyek például pantenolt (B5 provitamint) tartalmaznak. Ezek a lamelláris lipidtechnológiával készült krémek a természetes lipiszerkezethez hasonló réteges rendszerben épülnek fel, ezáltal képesek hatékonyan beépülni a sérült bőr szerkezetébe. Nyugtató, és viszketésgátló hatásuk gyorsan, akár fél órán belül csillapítja a kínzó, viszkető tüneteket nem csak felnőtteknél, hanem csecsemők esetében is.
A cikk a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.