Maga az elnevezés egyébként jól leírja, miről is van szó. Véraláfutás akkor alakul ki, ha a bőr alatt futó apró vérerek megsérülnek, a vér kijut belőlük a környező bőr alatti szövetekbe, és ott – nyílt seb hiányában – megreked, nem tud hova elfolyni. Persze a vérlemezkék gyorsan elállítják a vérzést, a már az érből kifutott vér azonban hosszabb időn keresztül látható foltot eredményez. Ez tehát a véraláfutás, avagy orvosi kifejezéssel ekkimózis – olvasható a Clevelandi Klinika leírásában. A bőr alatti vérerek sérülését jellemzően fizikai trauma okozza, magyarán a testet érő ütések – például az, ha éjszaka a mosdó felé botorkálva a sötétben véletlen beütjük a lábszárunkat az ágy sarkába.
Akár kevésbé fájdalmas balesetek is eredményezhetnek kisebb vérzést, így tehát nem is mindig tudjuk felidézni, honnan ered az újabb folt a bőrünkön. Az elszíneződés lehet egészen sötét, szinte fekete, de lehet kezdetben kék, lila és vörös egyaránt. Ahogy aztán gyógyulni kezd az érintett terület, a véraláfutás is fokozatosan világosbarnává, zölddé vagy sárgává válhat, majd lassanként elhalványul. Vannak, akiknél gyakrabban jelentkezik a probléma, másoknál ritkábban. Ennek oka, hogy mint arra cikkében a Healthline rámutat, egyes tényezők – különböző folyamatokon keresztül – hajlamosíthatnak a véraláfutásokra.
Intenzív testedzés
A sportolás lényege részben, hogy apró sérüléseket generál izomzatunkban, amely aztán regenerálódva alkalmazkodik a rendszeres megterheléshez, azaz növekszik. Az izmokban létrejövő sérülések az ereket is érinthetik, vérzést, akár véraláfutást kiváltva.
Gyógyszermellékhatás
Egyes gyógyszerek kihatással lehetnek a véralvadásra, beleértve például vérhígítókat (antikoagulánsokat) és recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókat (aszpirin, ibuprofén, naproxén). Ha a véralvadás hosszabb időt vesz igénybe, az apró sérülések során is több vér távozik az érpályából, ennél fogva nagyobb valószínűséggel alakul ki véraláfutás.
Tápanyaghiány
Bizonyos tápanyagok rendkívül fontos szerepet töltenek be a véráramláshoz kapcsolódó testi folyamatokban, hiányuk pedig egyéb tünetek miatt fokozott véraláfutás-kockázatban is megmutatkozhat. E körbe tartozik a sebgyógyulásban közreműködő C-vitamin, a vér oxigénszállító képességéhez nélkülözhetetlen vas és a véralvadást támogató K-vitamin.
Cukorbetegség
Anyagcserezavarként a diabétesz nem okoz közvetlenül véraláfutásokat, lassítja azonban a gyógyulást, így azok hosszabb ideig meglátszódhatnak a bőrön. Emellett rendszeres vércukormérést és inzulinkezelést folytató cukorbetegeknél a tűszúrások is eredményezhetnek kisebb foltokat.
Von Willebrand-kór
Ez az egyik leggyakoribb vérzékenységgel járó betegség. Genetikai zavarról van szó, amely tehát hasonló módon fokozza a véraláfutások kockázatát, mint a fentebb említett gyógyszerek. Jellemző az is, hogy az érintetteknél kisebb, akár észrevétlen sérülések után is nagy kiterjedésű véraláfutások jönnek létre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Trombofília
A kifejezés azt jelenti, hogy a véralvadás szabályozási zavara miatt a szervezetben könnyen alakulnak ki vérrögök, avagy trombusok. A trombofília kezelést igénylő állapot, a kezelés pedig véralvadásgátló gyógyszerekkel történik. Ez utóbbiak pedig, mint ugye említettük, hajlamosíthatnak a véraláfutásokra.
