A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) több elváltozást takar a tüdőtágulattól az idült hörghurutig, légzési nehézségeket okoz, idővel pedig állapotrosszabbodásra lehet számítani.
Norvég kutatók 433 ilyen beteget és 325 egészséges felnőttet vizsgáltak, hogy felmérjék a kialakuláshoz vezető kockázati tényezőket. Azok a nők, akik gyermekként dohányosok környezetében éltek, 1,9-szer esélyesebbek erre a betegségre. A férfiak esetében ez az arány 1,5 és 1,7 között mozog. A gyermekkori füstös környezet sokkal erőteljesebben hozzájárul a COPD kialakulásához, mint a felnőttkori passzív dohányzás. Az eredményekről a legfrissebb kiadása számolt be.
"A kutatásból az derült ki, hogy a COPD hosszú távú hatásai csökkenthetők, ha senki sem dohányzik a gyermekek közelében" - mondta el a kutatás vezetője, Ane Johannessen, a norvég Haukeland Egyetemi Kórházból. "Úgy tűnik, hogy a tüdőfunkció korai fejlődését befolyásoló tényezők fontos hosszú távú következményekkel bírnak a felnőtt korban." Bár a kutatás felfedte a gyermekkori passzív dohányzás és a későbbi COPD kapcsolatát, nem bizonyított az ok-okozati összefüggés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
