Tünetei többek között: köhögés, nyákos köpettermelés, fizikai megterheléskor jelentkező légszomj. E tünetek heveny súlyosbodása, vagyis a betegség exacerbációi (amelyeket a betegek egészségét nagymértékben romboló hatásuk miatt olykor „pulmonális COPD rohamokként” említenek) gyakoriak és akadályozhatják a beteget szokványos, mindennapi teendőinek ellátásában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai jelenleg 210 millióra becsülik a COPD-ben szenvedő betegek számát. Ebben a betegségben több mint 3 millió ember halt meg 2005-ben – ez több mint az emlőrákos és a cukorbetegség okozta halálozás együttesen. A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (légszomj) nagymértékben kihat a betegek életminőségére. Legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében (pl. a mosakodásban és öltözködésben) is korlátozza a beteget.
Lélegezzen könnyebben
Mi a COPD?
A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol elnevezésének a rövidítése. A köztudatban dohányos tüdőként vagy dohányos mellkasként szerepel, mert a legtöbb COPD-s beteg jelenleg is aktív dohányos, vagy korábban dohányzott.
Hogyan működik az egészséges tüdő?
Amikor lélegzünk, a levegőt beszívjuk a tüdőnkbe. A levegő az orrunkon vagy a szánkon keresztül egy széles csőbe, a légycsőbe jut, amely a torkunk hátsó részétől a mellkasunk közepéig húzódik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A légcső ezután két, valamivel vékonyabb csőre oszlik, a jobb és bal főhörgőre, amelyek az elágazás után a jobb és a bal tüdőbe lépnek be. Ezt követően mindkét főhörgő a faágakhoz hasonlóan oszlik egyre kisebb járatokra, amíg a levegő eljut egészen a tüdőszövetekig, ahol a gázcsere megtörténik.
Ezeken a területeken találhatók az ún. alveolusok, magyarul léghólyagocskák, ezek olyanok, mint apró, levegővel telt zsebek, amelyek miatt a tüdők megjelenése egy szivacshoz hasonló. Az alveolusokban tisztul meg a vér a szén-dioxidtól, és frissül fel a levegő friss oxigénjével. Ez a légzés folyamata. Az egészséges légutak karbantartásáért egyrészt azok az izmok felelnek, amelyek kívülről pányvaszerűen tartják nyitva a légutakat, másrészt a hörgőket belülről bélelő nyákréteg, amely összegyűjti a belélegzett porokat és apró részecskéket, majd kimossa azokat.
Mi történik a COPD-s tüdőben?
A COPD hosszú évek alatt alakul ki. Rendszerint a légutak nyálkahártyáját tartósan irritáló kémiai anyagok okozzák, melyeket cigarettafüsttel vagy szennyezett levegőből lélegzünk be.
1. A por- és füstszemcsék folyamatos izgató hatása miatt a légutak nyálkahártyája károsodik és megduzzad, a beszűkülő légutakon keresztül nehezebben áramlik a levegő a tüdőkbe.
2. A légúti nyálkahártya nagy mennyiségű váladékot termel, amelyet köpet formájában köhögünk fel.
3. A légutakat körülvevő izmok összehúzódása tovább fokozza a légutak szűkületét, így a tüdőbe lélegzett levegő csapdába kerül, nehezedik annak kilégzése. Egyre több elhasznált levegő reked a tüdőkben, ezért kevesebb friss levegőt leszünk képesek beszívni.
Mindezek együttes jelenléte miatt a COPD-ben szenvedő emberek gyakran érzik úgy, hogy szorít a mellkasuk, és nem jut elég levegő a tüdejükbe, ezen kívül a fokozott váladéktermelés miatt tartós köhögés is kínozza őket. Súlyos esetekben a tüdő alveolusai pattanásig feszülnek és sérülnek a beszorult levegő nyomásától, így azok már nem képesek ellátni feladatukat az oxigén és a szén-dioxid cseréjét.
Ezt az állapotot emfizémának (tüdőtágulatnak) nevezik, amelyhez a betegség súlyosságától függően különböző mértékben légszomj társul.
Jelek és tünetek
Nem minden COPD-s betegnél jelentkeznek ugyanazok a tünetek, de az alábbiakból legalább egy jelen van:
- Tartós, nem szűnő köhögés
- Produktív köhögés - sűrű köpettel járó köhögés
- Zihálás - mely lehet sípoló vagy hangosan hörgő az egyes légvételeknél
- Légszomj vagy nehézlégzés - egyeseknél csak fizikai terhelésre, másoknál viszont már a házimunka során is jelentkezhet
- Fáradtság, gyengeség, erőtlenség
- Gyakori és nehezen kezelhető légúti fertőzések
- Fogyás
Miért lettem COPD-s?
A COPD egy gyakori betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján világszerte körülbelül 80 millió ember szenved COPD-ben, amely a negyedik vezető halálok a világon. Ez a szám tovább fog nőni, ha nem hozzák meg azokat a komoly intézkedéseket, amelyek csökkentik a kockázati tényezőket.
A COPD kialakulásának kockázatát fokozza:
- Néhány foglalkozás, mint például a szénbányászat
- Öröklődő betegségek
Mi súlyosbítja a COPD-t?
A COPD egy progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan romlik a beteg állapota. Bizonyos tényezők képesek felgyorsítani ezt a folyamatot, mint pl. a cigarettafüst gyakori belégzése, elsősorban az aktív dohányzás, de a passzív dohányzás vagy a légszennyezettség is. Amennyiben ezek a tényezők megszűnnek, akkor a betegség romlása is lassulhat. Más tényezők is okozhatnak exacerbációt azaz a tünetek fellángolását. A súlyos állapotromlás gyakran megelőzhető az alábbi okok elkerülésével:
- cigarettafüst (saját vagy másé)
- beltéri légszennyezettség, például a por, tisztítószerek, hajlakk, erős szagú parfümök, légfrissítők vagy illatosított gyertyák
- foglalkozási légszennyezettség, például a szénpor, kemikáliák, füst, gőz
- kültéri légszennyezettség, például a szmog, füst, kipufogógáz
- fertőzések, különösen a megfázás, arcüreggyulladás, mellkasi fertőzések, tüdőgyulladás, influenza
- allergia, különösen a háziállatokra és háziporra
- szorongás , stressz
- időváltozás, extrém hideg és meleg időszak, erős szél, magas páratartalom
- a napi gyógyszeradag használatának elmulasztása
A naponta, rendszeresen használt gyógyszerek segíthetnek a súlyos állapotromlások (exacerbációk) megelőzősében.
Kezelés
Számos különböző gyógyszer áll rendelkezésünkre a COPD kezelésében. A választás attól függ, hogy milyen tünetek vannak jelen, hogy mennyire súlyos a betegség, illetve hogy azt egy adott állapot szinten tartására (fenntartó kezelés) vagy egy hirtelen bekövetkezett súlyos állapotromlás (exacerbáció) kezelésére adjuk. Néha az orvos - az aktuális állapotnak megfelelően - megváltoztathatja a gyógyszeres kezelést.
Fenntartó kezelés
Hosszú hatású hörgőtágítók - segítenek nyitva tartani a légutakat azáltal, hogy a légutakat körülvevő izmok összehúzódásának szabályozásával tágítják azokat. A hörgőtágítókat a beteg belélegezheti (ez hatékonyabb módszer), vagy tablettaként szájon át is beveheti. A fenntartó kezelésre használt hörgőtágítók rendszerint hosszú hatásúak (4-24 óra), éppen ezért fontos, hogy ezeket rendszeresen kell használni, a kontrollált állapot megtartása érdekében.
Mukolitikumok (köptetők) - segítenek a váladék feloldásában, felszakadásában, ezáltal könnyebb felköhögni. A köptetők használata során fontos a bő folyadékbevitel.
Szteroidok - belélegzéssel vagy tabletta formájában adagolhatók. A szteroid csökkenti a légúti nyálkahártya duzzanatát és általában hörgőtágítóval együtt adják súlyos COPD-ben. Nagyon fontos a szteroid rendszeres használata, még akkor is, ha a beteg jól érzi magát. Amennyiben a beteg abba szeretné hagyni a szteroid használatát, feltétlenül beszélje meg kezelőorvosával, mert a szteroid hirtelen felfüggesztése súlyos következményekkel is járhat.
Oxigén - általában csak azok a súlyos állapotú COPD-s betegek kapják, akiknek a vére nagyon kevés oxigént tartalmaz. Amennyiben szükséges, akkor az orvosa ellenőrzi a vér oxigén tartalmát, majd az oxigénkezelés megkezdése után megismétli a vizsgálatot, hogy meggyőződjön arról, hogy az javított-e az állapotán.
Védőoltások - fontosak annak érdekében, hogy elkerüljük azokat a fertőző betegségeket, amelyek a COPD tüneteinek súlyos romlásához, exacerbációhoz vezethetnek. Általában ajánlott a COPD-s betegek számára az influenza vakcina évenkénti beadása.
Rohamoldó terápia
Rövid hatású hörgőtágítók - a gyors és rövid hatású inhalációs hörgőtágítókat rendszerint a COPD egy heveny fázisában adják a betegnek. A hatástartamuk 4-6 óra, a légzést könnyítik. Ha a tünetek súlyosak, akkor célszerűbb a hagyományos túlnyomásos aeroszol (spray) helyett gépi porlasztót (inhalátort) használni. Teofillinek - ritkábban, általában tabletta formájában alkalmazzák a COPD-s tünetek enyhítésére. Lassan tágítják a légutakat, megkönnyítve ezáltal a légzést, és segíthetnek a légutak gyulladásának csökkentésében is. Mivel viszonylag gyakran okozhatnak mellékhatásokat, ezért szükséges a vér teofillin szintjének rendszeres ellenőrzése.
Szteroidok - gyakran adják rövid ideig a tünetek fellángolása esetén, a légúti nyálkahártya duzzanatának csökkentésére.
Oxigén - az akut fellángolás időszakában oxigénmaszkon keresztül adható, ha a vér oxigén szintje alacsony.
COPD-sként élni
Az orvos által előírt gyógyszerek alkalmazása mellett nagyon sok dolog létezik, amit önállóan megtehetünk a tüneteink javítása érdekében, hogy a mindennapi életünkben jobban érezzük magunkat.
Hagyja abba a dohányzást!
A dohányzás a legrosszabb dolog, amit egy COPD-s tehet. A dohányzás abbahagyásával csökkenthetők a tünetek, lassítható a betegség progressziója és megelőzhetők a fellángolások.
Soha nem késő letenni a cigarettát!
Kérje orvosa tanácsát a dohányzás abbahagyásával kapcsolatban! Néhány ember könnyedén le tudja tenni a cigarettát, ha megérti, hogy a dohányzás már mennyi kárt okozott neki. Másoknak (a többségnek) ez nehezebben megy és rosszul érzik magukat a leszokás kezdetén.
Minden füstmentes nappal könnyebb lesz
Gondoljon arra, hogy miért dohányzik és azokra a pillanatokra, amikor azt érzi, hogy rá kell gyújtania - próbálja meg kitalálni, hogyan kezelheti ezeket a helyzeteket dohányzás nélkül! Néhány hasznos módszer másoknak már segített:
- Nikotin tapasz vagy rágógumi - segítenek csökkenteni a nikotin megvonási tüneteket
- Jutalmazási rendszer - jutalmazza meg saját magát, ha sikerült rágyújtás nélkül eltöltenie az előre kijelölt időtartamot (nap, hét, hónap).
- Leszokás saját erőből - jelöljön ki egy napot, amikor abba szeretné hagyni a dohányzást, és hagyja is abba!
- Támogató csoport - azok az emberek, akik hasonló helyzetben vannak vagy voltak, segíthetnek Önnek a cigaretta letételében. Később Ön is segíthet majd másoknak...
- Kerülje a dohányfüstöt - a mások dohányzása is káros hatással lehet az Ön COPD-s tüneteire, illetve arra, hogy meg tudja-e állni, hogy ne gyújtson rá! Kerülje a dohányzásra kijelölt helyeket, vagy kérje meg a dohányzókat, hogy kint dohányozzanak!
Kiváltó okok kerülése
Kerüljön minden olyan anyagot és helyzetet, amelyek előidézhetik a COPD-s tüneteinek romlását! Ilyenek a füst, az erős szagok, hajlakk, környezeti légszennyezettség és a stressz. Győződjön meg arról, hogy otthona jól szellőzik, és használjon párásítót, ha nagyon száraz a levegő!
Légzéstechnikák
A légzőgyakorlat a napi rutin része. Ha rendszeresen alkalmazza ezeket a gyakorlatokat, automatikussá válnak, így a későbbiekben képes lesz javítani a légzését a mindennapi tevékenységei vagy a szokásosnál megerőltetőbb feladatainak elvégzése közben. Különböző légzési technikákat ajánlanak a COPD-s betegek számára. A leginkább elfogadott technika az összehúzott ajkakkal történő, úgynevezett ajakfékes légzés. Az ajakfékes légzés alapjai:
1. Tegye a kezeit csípőre, majd lélegezzen be lassan és mélyen az orrán keresztül!
2. Várjon egy vagy két másodpercet, majd húzza össze ajkait, mint amikor szívószálon keresztül iszik vagy fütyül!
3. Fújja ki a levegőt szép lassan és teljesen az összecsücsörített ajkain keresztül, de ne erőltesse, hogy az utolsó csepp levegőt is kifújja a tüdejéből!
4. Várjon néhány pillanatot, mielőtt újra kezdené a gyakorlatot!
5. Néhány embernek akkor is segít ez a légzéstechnika, amikor fulladnak, vagy stresszes állapotban vannak.
Testtartás
Ülő vagy álló testhelyzet is segítheti a maximális tüdő kapacitás (a legnagyobb belélegezhető levegő mennyiség) elérését. Ha görnyedten ül, vagy hajlottan áll, akkor a tüdő befogadó képessége csökken, és így nehezebben tudja teleszívni a tüdejét levegővel. Helyes testtartás mellett javul a közérzete és a légzése is könnyebbé válik. Fulladás esetén bizonyos testtartásokat használva javíthat a légzésén. Válassza azt a pozíciót, amelyik az Ön számára a legkényelmesebb!
Ülő testhelyzet
Helyezze lábait a földre (teli talppal), és tartsa a hátát a lehető legegyenesebben, pihentesse az állát a kezein, vagy tegyen egy párnát az asztalra és fektesse rá karjait és fejét! Figyeljen a légzésére, és próbálja minél hosszabbra nyújtani a légzését!
Álló testhelyzet
Próbáljon kissé előrehajolni, kapaszkodjon az asztalba vagy a szék háttámlájába! Ha kényelmesebb, fonja össze karjait és helyezze az asztalra vagy a szék háttámlájára őket, és a fejét tegye a karjaira. Ha nincs semmi, amiben kapaszkodni tudna, akkor helyezze kezét a combjára és dőljön kissé előre! Majd ugyanúgy, mint az ülő testhelyzetben, próbálja meg kontrollálni a légzését!
Étrend
- Gondoskodjon a bő folyadékbevitelről, lehetőleg koffein- és alkoholmentes italokat fogyasszon, amelyek segítenek feloldani a váladékot!
- Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend bővelkedik fehérjében (sovány húsok, halak), energiadús, így kevésbé érzi magát fáradtnak.
- Próbáljon többször kis adagban étkezni, így elkerülhető a puffadásérzés, illetve az étkezéskor jelentkező fulladás!
Testmozgás
- A testmozgás az egészséges életvitel része, amelyet be kell építenie napi tevékenységei közé.
- Válassza ki az Önnek legmegfelelőbb mozgásgyakorlatokat, amelyek elvégzése élvezetet nyújt. Nem csak hangos edzőtermekben lehet nagy hatásfokú zsírégető gyakorlatokat végezni!
- Tűzze ki célul, hogy minden nap tornázzon egy kicsit!
- A légzésrehabilitáció vagy edzésprogram nagyon hasznos a legtöbb COPD-s beteg számára és a gyakorlatok otthon is kivitelezhetőkek.
- Próbálja úgy végezni a légzőgyakorlatokat, hogy ne fulladjon ki túlságosan!
Pihenés
A relaxációs technikák segíthetnek megnyugtatni a légzést, tágítják a tüdőt és megelőzik a stressz által okozott tüneteket, illetve állapotromlásokat.
Ajakfékes légzéssel is könnyítheti a légzését.
Másik hasznos módszer, ha szemeit lecsukva elképzel egy pozitív, megnyugtató képet és közben fej-, nyak- és vállmozgásokat végez, amelyek csökkentik a feszültséget. Keressen egy csendes, nyugodt helyet, ahol leülhet és megpihenhet egy kicsit!
Fertőzések megelőzése
Próbálja meg kerülni a megfázott embereket vagy azokat, akik köhögnek! Sok fertőzést meg tud előzni azzal, ha rendszeresen kezet mos szappannal és vízzel, vagy kézfertőtlenítő folyadékot tart magánál, ha elmegy otthonról.
Figyeljen arra, hogy rendszeresen megkapja a szükséges védőoltásokat! Ha nem biztos abban, hogy megkapta azokat, kérdezze meg kezelőorvosát!
Maradjon pozitív!
Jól élni. Ne feledje:
- Kérje és fogadja el orvosa segítségét a dohányzás elhagyásában, a védőoltások felvételében, előzze meg a fertőzéseket, ismerje föl és enyhítse a hirtelen fellángoló tüneteket!
- Szedje gyógyszereit az előírtaknak megfelelően!
- Válasszon egészséges megoldásokat a terhelések és a stresszhelyzetek kezelésére!
- Éljen jól! - COPD-sként is aktív maradhat. Működjön együtt az orvosával, együtt sikerülhet!
Gyakran feltett kérdések
Mit tehetek, ha hirtelen fulladni kezdek?
Próbálja alkalmazni az ajakfékes légzési technikát! Keresse meg az okát, mitől alakulhatott ki a hirtelen fulladás és próbálja megszüntetni azt! Például, ha testmozgást vagy más fizikai tevékenységet végez, akkor függessze föl azokat, amíg légzése helyreáll! Ha füstös helyen van, akkor hagyja el mielőbb!
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
Ha Ön sokkal rosszabbul érzi magát a szokásosnál, felmerül a légúti fertőzés lehetősége. Ha megváltozott a légzése, esetleg erősödött a köhögése, akkor mielőbb keresse fel az orvosát!
Mikor kell kórházba mennem?
Ha légzése hirtelen rosszabbodik, vagy ha úgy érzi, nem kap elég levegőt, akkor sürgős kórházi ellátásra lehet szüksége. Fontos, hogy legyen valaki, aki elviszi Önt a kórházba vagy értesíti a mentőt . Ön próbálja megőrizni nyugalmát, amennyire csak lehet. Ha pánikba esik, az csak tovább súlyosbítja a tüneteit.
Elmehetek nyaralni?
A nyaralás egy nagyszerű alkalom a kikapcsolódásra. Beszélje meg orvosával és ellenőrizze, van-e elegendő gyógyszere a hazaérkezéséig. Ha messzebbre utazik, kérdezzen rá, kell-e újabb védőoltást kapnia előtte! Ha Ön repülőgépen fog utazni és oxigénre van szüksége, akkor ezt foglaláskor jelezze a légitársaság felé, és ellenőrizze a magával vitt oxigénpalackra vonatkozó előírásokat! Ne feledje repülés során magánál tartani gyógyszereit, még ha csak rövid ideig utazik is, mert a poggyászok elveszhetnek! Gondoskodjon arról, hogy távolléte alatt egészségbiztosítása fedezze az esetleges orvosi ellátás költségeit, ha a tünetek fellángolása miatt rászorulna!
Élhetek normális szexuális életet?
Ez is érdekelhet
Csak azért, mert Ön beteg, nem kell feladni az élet örömet. Ön nyugodtan folytathatja az eddigi szexuális életét, de bizonyos dolgokhoz alkalmazkodnia kell. Például használjon más testhelyzetet, diszkréten végezzen légzésgyakorlatokat a szexuális aktus előtt vagy közben, megelőzvén ezzel a fulladást, tapasztalja ki a lehetőségeket, melyekkel energiáját, erőnlétét leginkább meg tudja őrizni! a legfontosabb, hogy beszélje meg partnerével, mennyiben korlátozza Önt a betegsége és ez milyen hatással lehet a viszonyukra!
