A tanulmány eredményeit az Európai Diabétesz Társaság (EASD) a napokban Madridban megrendezett éves kongresszusán mutatták be először. A szakmai szervezet közleménye szerint a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon miként befolyásolja a vércukorszint alakulását, ha a napi étkezést egy nyolcórás időablakra korlátozzák. Emellett azt is megvizsgálták, hogy mekkora a jelentősége annak, hogy az időablak kezdete reggelre vagy délre esik-e.
A dr. Kelly Bowden Davies, a Manchesteri Metropolitan Egyetem kutatója vezette kísérlethez túlsúlyos, mozgásszegény életmódot élő önkénteseket toboroztak. Magyarán olyan személyeket, akiknél az átlagosnál magasabb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélye. A résztvevőket ezután három csoportba osztották. Az első csoport tagjai három napon át csak 8 és 16, míg a második csoport tagjai 12 és 20 óra között vehettek magukhoz ételt. A kutatók ehhez összeállítottak számukra egy olyan étrendet is, amely megközelítőleg pontosan fedezte az energiaszükségletüket.
A harmadik csoport alkotta a kontrollcsoportot, amelynek tagjai bármikor, bármit és bármennyit ehettek a kísérleti időszak alatt. Ők jellemzően egy 14 órát meghaladó időablakban szórták szét napi étkezéseiket. Minden résztvevő vércukorszintjét folyamatosan monitorozták a három nap során, az így kapott adatok pedig lehetőséget teremtettek a háromféle étrend összehasonlítására.
Ez is érdekelhet
Így derült fény arra, hogy az időszakos böjtöt követők vércukorszintje átlagosan 3,3 százalékkal hosszabb ideig maradt a normál tartományban a napok folyamán, mint a kontrollcsoport tagjai esetében. A két nyolcórás időablak között ugyanakkor nem mutatkozott érdemi eltérés. „Sok ember számára nehézséget okoz hosszú távon a szigorú kalóriaszámlálás. Tanulmányunk azonban arra utal, hogy az óra figyelése egyszerű módot kínál a vércukor-szabályozás javítására olyanok esetében, akiket jobban veszélyeztet a 2-es típusú cukorbetegség. Ez ráadásul független attól, hogy a nyolcórás időablakot mikorra időzítik a nap során” – fogalmazott Bowden Davies doktor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
