Fontos hangsúlyozni, hogy a cukorbetegség, avagy a diabétesz mellitusz egy gyűjtőfogalom, amely többféle zavart foglal magában a szénhidrát-anyagcserével kapcsolatban. Mindennek az alapját egy hormon, a hasnyálmirigy által kiválasztott inzulin jelenti. Ez a molekula teszi lehetővé, hogy sejtjeink felvegyék a táplálékul szolgáló szőlőcukrot, avagy glükózt a véráramból. Amennyiben az inzulin valamilyen oknál fogva nem, vagy nem elégségesen tudja ellátni a feladatát, a cukor a vérben marad, miközben a sejtek is éheznek. Mindez súlyos szövődményekhez vezethet.
A cukorbetegségnek többféle típusát is megkülönböztetjük. Léteznek olyan állapotok, amelyek esetén fennáll a lehetőség, hogy a szervezet anyagcseréje visszaálljon az egészséges szintre. Ilyen például a terhességi diabétesz , amely az esetek jelentős részében magától rendeződik a szülést követően. Szintén e körbe sorolhatjuk a prediabéteszt, amelyről emelkedett, de a cukorbetegség szintjét még el nem érő vércukorérték esetén beszélhetünk. Ez esetben életmódbeli változtatásokkal elkerülhető, hogy kialakuljon a tényleges betegség. Ezzel szemben a krónikus diabéteszállapotok már nem gyógyíthatók, de helyes kezeléssel jól kordában tarthatók.
Tünetek, amelyek cukorbetegségre utalhatnak
Ez utóbbi csoport két legfőbb tagja az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség. Előbbi lehet egy autoimmun folyamat eredménye, aminek során a szervezet immunrendszere - tévesen - betolakodóként azonosítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, ezáltal módszeresen elkezdi azokat kipusztítani. Mindennek következménye, hogy az inzulintermelés fokozatosan visszaesik, illetve végül teljesen le is áll. A 2-es típus az inzulinrezisztencia jelenségén alapul, amikor bár képes inzulint előállítani a hasnyálmirigy, a hormon azonban nem tud megfelelően kötődni testünk sejtjeihez. A problémát kezdetben képes lehet ellensúlyozni az inzulintermelés fokozása, idővel azonban a hasnyálmirigy kifárad, megszűnik az inzulintermelés, a vércukorértékek pedig kóros szintre emelkednek.
Az 1-es típusú diabétesz gyakran már gyermekkorban kialakul, bár az is előfordulhat, hogy csupán egy későbbi életszakaszban jelentkezik. Az immunrendszer igen gyors ütemben képes elpusztítani az inzulintermelő sejteket, így sok esetben különösebb figyelmeztető tünetek nélkül, váratlanul áll elő a betegség. Gyakran előfordul, hogy az első érzékelhető panaszok már az úgynevezett ketoacidózishoz kötődnek, amely a szervezet kompenzációs törekvéseinek eredménye, és amely egy-két nap alatt akár kómához is vezethet. Ezzel ellentétben a 2-es típusú diabétesz jellemzően lassabban, évek alatt fejlődik ki, miközben laborvizsgálatokkal akár már kimutatható a prediabétesz, illetve az inzulinrezisztencia jelenléte. Ezen felül olyan tünetek is felléphetnek, mint az állandó szomjúság, gyakoribbá váló vizeletürítés, gyakori és erős éhség, folyamatos fáradtság, ingerlékenység, lassabb sebgyógyulás, felerősödő fertőzéshajlam, illetve akár látászavarok is. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kockázata általában véve magasabb a túlsúlyos vagy elhízott emberek körében, illetve 40 éves kor felett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan diagnosztizálható a cukorbetegség?
Magyarországon a vércukorszint meghatározására a millimol/liter mértékegység használata terjedt el elsősorban. A pontos érték vérvizsgálattal mutatható ki, szűrési céllal általában éhgyomorra. Egészséges embereknél az éhgyomori vércukorszint 6,1 mmol/liter alatti. A 6,1 és 7 közötti érték prediabéteszre utal, míg 7-es érték felett már felmerül a cukorbetegség gyanúja. Emellett diagnosztikai céllal el lehet végezni terheléses vércukorvizsgálatot is (OGTT), amikor a páciensnek éhgyomorra kell elfogyasztania egy magas koncentrációjú vizes cukorszirupot, majd két órán keresztül többször is megmérik a vércukorszintjét. A kétórás periódus végén mért 7,8 alatti érték normálisnak tekinthető, 7,8 és 11,1 mmol/liter között emelkedett értékről beszélhetünk, míg a 11,1 feletti érték cukorbetegséget mutat. Korábban már diagnosztizált cukorbetegség esetén étkezés utáni terheléses tesztet végeznek az érintetteknél.
A diabétesz kimutatása, illetve később a kezelés hatékonyságának ellenőrzése céljából - szintén vérvizsgálattal - kimutatható egy másik fontos paraméter, a hemoglobin A1c (HbA1c) is. A hemoglobin felel az oxigénszállításért a vörösvérsejtekben, a HbA1c pedig ennek egy alegysége, amely képes megkötni a glükózt. Minél magasabb a vércukorszint, annál több cukor kötődik ehhez a komponenshez. A vérmintában lévő vörösvértestek átlagos életkora 120 nap, ezáltal a HbA1c értéke erre az időtartamra, tehát körülbelül három hónapra visszamenőleg nyújt információt a vércukorszintre vonatkozóan. Egészséges esetben a HbA1c szintje 5,7 százalék alatti, prediabétesz esetén 5,7 és 6,4 százalék közötti, e fölött pedig cukorbetegséget jelez.
A kétféle cukorbetegség elkülönítése céljából a szakorvos kérheti bizonyos, az 1-es típusra jellemző antitestek kimutatását vérmintából, illetve a vizeletvizsgálat is fontos támpont lehet. A vizeletben lévő aceton a cukoranyagcsere zavarát mutatja, szintje elsősorban az éhezési állapotokban emelkedik meg.
"A kardiológusom megnyugodott, hogy cukorbeteg vagyok"
"Lassan már két évtizede állok kardiológiai kezelés alatt, mióta 2002-ben szívritmustzavart , pitvari extraszisztolét mutattak ki nálam. Rendszeresen járok emiatt kontrollvizsgálatra, ahol néhány éve folyamatosan magas vérnyomást mért az orvos. Szerette volna kideríteni, mi okozza ezt, ezért elküldött hasi ultrahangra és vérvizsgálatra" - mesélte az 61 éves Ilona. Végül az ultrahangos vizsgálat nem mutatott semmilyen kóros eltérést, a laborban viszont kiderült, hogy az éhomi vércukorszintje 17,18. Bár kardiológusa ezzel megoldottnak nyilvánította a magas vérnyomás rejtélyét, Ilonát ezzel együtt igencsak meglepte az eredmény, hiszen korábban semmilyen cukorbetegségre utaló tünete nem volt. Testsúlya mindig is a normális tartományban mozgott, felmenői között pedig nem tudott diabéteszes betegről. Sőt, egy két évvel korábbi vérvizsgálata még normális, 5,84-es vércukorértéket hozott. "Időnként ugyan voltak hőhullámaim, illetve ilyenkor hirtelen furcsán ingerlékenyebbé is váltam, de ezt akkor betudtam a váltókornak. Utólag jutott csak eszembe, hogy talán a vércukromnak is köze lehetett ezekhez a panaszokhoz" - emlékezett vissza.
Orvosa természetesen azonnal tovább irányította őt a diabetológiai szakrendelésre, ahol az újabb tesztek 10,38-as éhomi vércukorszintet és 10,1 százalékos HbA1c-szintet mértek. A diabetológus 2015 januárjában 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizálta Ilonát, így napi 180 grammos szénhidrátdiétát, illetve gyógyszeres kezelést írt elő számára. "Ugyanabban az évben májusban és októberben is el kellett mennem vérvizsgálatra, de az éhgyomri vércukrom és a HbA1c-szintem még ez utóbbinál is magas volt. Napi ötszöri étkezés mellett próbáltam minden felesleges és gyors felszívódású szénhidrátot kiiktatni az életemből. Még gyümölcsöket is alig ettem, inkább csak salátát és csirkehúst, illetve teljes kiőrlésű pékárukat mertem fogyasztani. Eközben nagyon lefogytam, nem éreztem jól magam a bőrömben, ráadásul még a vércukromat sem sikerült levinni a normális szintre. Elkeserítő időszak volt az akkor."
Célzott teszteket ugyan nem végeztetett ez ügyben, a szakorvos Ilona állapotát értékelve azonban végül 1-es típusú cukorbetegségre módosította a korábbi diagnózist, ezzel egyidejűleg pedig inzulinkezelést írt elő páciense számára. Mint kiderült, ez egyértelműen egy kulcsfontosságú felismerés volt. A megfelelő terápia mellett Ilona visszatérhetett egy fenntarthatóbb táplálkozáshoz, és bár azóta sem mindig tökéletesek a vércukorértékei, életminősége sokat javult. Dacára annak, hogy a diabétesz ritkább, egyben súlyosabb formájával küzd, a betegség sajátosságait kiismerve egyre rutinosabban tudja kordában tartani azt.
Ez is érdekelhet
Története nem egyedi abból a szempontból, hogy az érintettek közül sokakat ér váratlanul a cukorbetegség diagnózisa, hiszen mindaddig semmilyen testi panasz nem utalt náluk a problémára. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az esetek többségében fellépő 2-es típusú cukorbetegség gyakran elkerülhető, amennyiben elég korán felismerik az anyagcserezavart. Éppen ezért javasolt, hogy akinél magasabb a kórkép kialakulásának kockázata, például túlsúly, ismert öröklött genetikai hajlam vagy korábbi terhességi diabétesz okán, menjen el rendszeresen szűrésre. Mint azt fentebb taglaltuk, egy egyszerű vérvizsgálattal kimutatható a vércukorszint. Emellett érdemes ellenőriztetni az inzulinszintet is, mivel megeshet, hogy a hasnyálmirigy felfokozott működése még képes a normál tartományban tartani a vér glükózkoncentrációját, de a háttérben már fennáll az inzulinrezisztencia.
