A kutyáknál sokkal gyakoribb az oszteoszarkóma (csontrák), mint az embereknél, és nagyon magas halálozási kockázattal jár. A megbetegedések 90 százalékánál a rákos sejtek a véren keresztül a tüdőbe jutnak, a túlélési idő pedig ebben a szakaszban átlagosan csupán két hónap. A Rhode Islande-i Tufts Egyetemen azonban hatékonyan kezelik a kutyákat, ami a tervek szerint az emberek gyógyításában is sikert hozhat – számolt be a kutatásról a Wired.
35 éve ugyanaz a kezelés, és az sem hatékony
Jellybean, az ötéves labrador keverék csontrákkal küzd, az egyik lábát már amputálni kellett, sőt kemoterápiát is kapott, ennek ellenére a rákos sejtek gyorsan átterjedtek a vérén keresztül a tüdejébe, ahogy ez a kutyák esetében az esetek 90 százalékában lenni szokott. A túlélési idő ebben a szakaszban átlagosan csupán két hónap. A gazdái ezért 2020-ban jelentkeztek vele a Tufts Egyetemen zajló klinikai kutatásra, amelynek során egy új tablettás kezelést teszteltek. Karácsonyra Jellybean daganatai elkezdtek zsugorodni, és azóta sem tértek vissza. A reakció még a Jellybean-t kezelő állatorvosokat is meglepte, és felcsillantotta a reményt, hogy ezek a gyógyszerek nemcsak más kutyákon, hanem az embereken is segíthetnek.
Jellybean csontrákja, az oszteoszarkóma embereket is érint, különösen gyerekeket és tizenéveseket, ám viszonylag ritka: világszerte évente mintegy 26 000 új esetet diagnosztizálnak. Amy LeBlanc állat-onkológus szerint a probléma az, hogy több mint 35 éve nem létezik új kezelés, és a rendelkezésre álló nem túl hatékony. A csontrákos betegek túlélési esélye csak körülbelül 30 százalék, ha a rákos sejtek a test más részeire is átterjednek. Ám az olyan kutyás vizsgálatok, mint Jellybean kísérlete, mindezt megváltoztathatják. A háziállatként tartott kutyákban kialakuló daganatok molekuláris és mikroszkópos szempontból ugyanis hasonlóak az emberek rákos megbetegedéseihez. Mikroszkóp alatt összehasonlítva a kutya és az ember daganatának szövetmintája megkülönböztethetetlen. Ám míg az embernél szerencsére ritka, a kutyáknál legalább tízszer gyakoribb, ezek az esetek pedig segíthetnek a kutatásban és a gyógyszerkísérletekben.
A kutyák kezelése többet mutat, mint az egérkísérletek
Amellett, hogy évente sok kutyánál diagnosztizálnak rákot és kezelik őket, alkalmasabbak is a vizsgálatokra, mint az egerek. A kutyáknál ugyanis a daganatok természetes módon fordulnak elő, és hasonló életkörülményeknek vannak kitéve, mint az emberek. Ehhez képest a kutatók egereket ketrecben nevelnek és tartanak, és mesterséges körülmények között, az egerek rosszindulatú sejtekkel való befecskendezésével tanulmányozzák a rák terjedését és kezelését. A kutyák ráadásul az emberhez hasonlóan reagálnak a kezelésekre, amint azt az elmúlt években több klinikai vizsgálat is kimutatta.
Az eredmények egyértelműek
A Coloradói Állami Egyetem tudósai 2019-ben fejeztek be egy vizsgálatot 28 kutyán, amelyeknek szarkómája a tüdőre is átterjedt. Egy kereskedelmi forgalomban kapható rákgyógyszer mellett egy közönséges vérnyomáscsökkentőt írtak fel a kutyáknak. Három évvel később arról számoltak be, hogy ez a gyógyszerpáros a kutyák 50 százalékánál segített a tüdődaganatok zsugorodásában vagy stabilizálásában.
Egy másik klinikai vizsgálatban a Listeria monocytogenes baktériumnak, a Listeria-fertőzések felelősének kísérleti vakcináját tesztelték. Ez a súlyos ételmérgezést okozó baktérium legyengült formájában serkenti az immunrendszert, úgyhogy amikor kutyákat a baktérium gyenge változatával oltottak be, elpusztultak a hagyományos terápia után megmaradt rákos sejtek.
James Zou, a Stanford Egyetem orvosbiológiai adjunktusa csapatával tanulmányában számítógépes modell segítségével hasonlította össze a rákos kutyák genetikai mutációit és kezelési eredményeit humán vizsgálatok adataival, és kiderült, hogy a kutyák adatai segíthetnek a humán gyógyszerek fejlesztésében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
