A meddőségkezelésben alkalmazott mesterséges megtermékenyítés, avagy az asszisztált reprodukciós eljárások a többi között lehetővé teszik, hogy a női petéket laboratóriumi körülmények között megtermékenyítsék férfi hímivarsejttel, majd az embriót beültessék az anyaméhbe. Ezt nevezzük in vitro fertilizációnak (IVF) és embriótranszfernek. A beültetés megtörténhet azonnal, de világszerte egyre gyakrabban alkalmazott módszer, hogy az embriókat először lefagyasztják, majd egy későbbi beültetés előtt olvasztják fel csupán. Eddig is születtek olyan kutatási eredmények, amelyek ez utóbbi eljárás rövid távú kockázatait vetették fel, a hosszú távú veszélyeket azonban mindeddig kevéssé vizsgálták.
Mint azt a ScienceDaily írja, a svédországi Göteborgi Egyetem kutatói Nona Sargisian vezetésével éppen arra keresték a választ friss tanulmányukban, hogy vajon az embriók fagyasztva tárolása kihatással lehet-e a születendő gyermekek egészségének későbbi alakulására. Dániából, Finnországból, Norvégiából és Svédországból összesen mintegy 7,94 millió gyermek egészségügyi adatait elemezték ki. Közülük 171,7 ezren fogantak mesterséges megtermékenyítés útján, illetve 22,6 ezren fagyasztást követő embriótranszferrel. Mint kiderült, ez utóbbi csoport tagjai körében statisztikailag magasabbnak bizonyult a rákbetegségek előfordulási aránya, mint a többi alany esetében. A legtöbb esetben ez leukémiát vagy központi idegrendszeri daganatokat jelentett.
Ez is érdekelhet
Ezzel együtt a kutatók óva intenek a következtetések elhamarkodott levonásából. Bár a vizsgálatba viszonylag nagy létszámú mintát vontak be, ugyanakkor azok száma, akik fagyasztott embriók beültetéséből születtek, majd később rákos megbetegedést mutattak ki náluk, viszonylag alacsony volt. Egészen pontosan 48 főről van szó a közel 8 milliós populációból. Ez a körülmény pedig mindenképpen csökkenti az elemzés megbízhatóságát statisztikai szempontból. Mindazonáltal az eredmények így is arra utalnak, hogy fontos lenne további kutatásokat végezni a témában a megtermékenyítési eljárás és a rákkockázat lehetséges kapcsolatát keresve. A tanulmány a PLOS Medicine című folyóiratban jelent meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
