Hererák. Kialakulásának oka ismeretlen, viszonylag ritka betegség. Sajnos a fiatal korosztály tagjai között szedi áldozatait. Az egyik legalattomosabban terjedő daganat, mely gyakran még alig tapintható nagysága esetén is már távoli áttéteket képezhet.
Rejtettheréjűség esetén az előfordulási gyakorisága nagyobb, és ezen sajnos a korai herefixáció sem segít. Az esetek zömében egyoldali, de előfordul kétoldali folyamat is. Nagyobb arányban alakul ki azoknál, akiknél már volt az egyik oldalon daganat.
Alattomos betegség azért is, mert nincs sem fájdalom, sem láz, sem gyulladás, csak tapintással észlelhető a herékben egy keményebb, fájdalmatlan góc. Azonnali teendő a műtéti feltárás és az azonos oldali here, mellékhere és herevezeték egyidejű eltávolítása.
A szövettani vizsgálat a további terápia szempontjából meghatározó jellegű, de ennek részletezésébe most nem célszerű elmélyednünk.
Leegyszerűsítve: ha szövettanilag sugárérzékeny daganattal állunk szemben, akkor ultrafeszültségű sugárkezelés végzendő, de nagyobb gerinc melletti nyirokcsomó-áttétel esetén megfontolandó a hátsó, gerinc melletti nyirokcsomólánc teljes eltávolítása műtéti feltárással.
Ha szövettanilag nem sugárérzékeny a daganat, úgy az előzőleg leírt műtétet kell elvégezni, vagy infúziós daganatellenes kezelés lehetséges, esetleg a kettő együtt.
Az utóbbi évtizedben a hererák kezelési eredménye lényegesen javult. Rendkívül fontos a rendszeres önvizsgálat. Az első gyanús jel esetén urológus szakorvoshoz kell fordulni, mert a korai felismerés esetén lényegesen nagyobb az esély a gyógyulásra. IX.évf./8.szám