Szegő Lászlónak minden esélye megvolt meggyógyulni a rákból. Az elsőből... Vastagbélrák műtétje, majd az onkológiai kezelések után mindent elkövetett, hogy mihamarabb megerősödjön és maga mögött tudja a rákot. Nem passzívan várta a gyógyulást: orvosai mellett elfogadott segítséget pszichológustól, energiát szánt a gyógytornára, harcművészetet is gyakorolt, bekapcsolódott a sorstársak közösségébe is. Miután felépült, őszintén vallotta: önmaga annyi segítséget kapott a gyógyuláshoz, hogy egyrészt szeretné ezt viszonozni, másrészt mindazokat a lehetőségeket minél több betegtárs számára biztosítani, amelyekkel ő élhetett. Betegtársaival megalakította a Gyógyulj Velünk Egyesületet , az emésztőszervi daganatokkal küzdő betegek és családjaik civil szervezetét.
Nem egy sokadik betegegyesület jött létre: miután Szegő László megtapasztalta, hogy egy rákbeteg embernek a legdrágább kincse az ideje, mindenkinek nagy tempót diktálva látott munkának. A Gyógyulj Velünk Egyesület az alapítástól számított néhány hónapon belül egy több mint kétszáz tagot számláló és sok ezer rákbeteget elérő civil szervezetté vált: országos sajtótájékoztató, parlamenti fellépés, hazai és brüsszeli fórumokon való jelenlét fémjelezte felívelő ismertségét. A civil szervezet elnöke minden nyilvános fórumon fellépett a rákszűrések és a már beteg emberek korszerű kezelése érdekében, lobbizott, érvelt, ha kellett, vitába szállt - eközben az egyesület más aktív tagjainak köszönhetően is egyre több daganatos beteg kapcsolódott be a programokba.
Szegő László nem egyedül dolgozott, hanem csapatot épített. Tisztában volt azzal, hogy egy országos jelenlétre törekvő szervezet nem nyugodhat egy ember vállán. És azzal is tisztában volt: át kell adnia a stafétát. Mert bár a vastagbélrákot jó eséllyel maga mögött tudhatta, az egyik kontrollvizsgálat kimutatta: szervezetét hasnyálmirigyrák is megtámadta. Utóbbi agresszív betegségnek a szétterjedését a kezelésekkel feltartóztatni ugyan sikerült, de megállítani nem. Szegő László széttárta a karját: fiatal kora miatt már a vastagbélrákra sem volt nagy esélye, a hasnyálmirigyrákra pedig végképp nem tudott magyarázatot találni.
Az embert próbáló terápiák, a fájdalmait enyhíteni igyekvő sugárterápia és a fogyatkozó idő ellenére rendületlenül folytatta a munkát, s a Corvinus Egyetem matematikus docenséhez méltó logikával és stratégiai érzékkel építette tovább a közösséget, tárgyalt és nyilatkozott a betegtársak érdekében. Ha valamiben tévedett, nem vonakodott ezt elismerni. "Nézzétek el nekem, öregszem. Az orvosomnak hála" - mondta egyszer, érzékeltetve, hogy ha nem is beszél róla, tudja, hogy a kezelésekkel időt nyerhet, de gyógyulást már nem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Csodálatos napjaim vannak, amikor jó erőben érzem magam" - nyilatkozta két hónappal ezelőtt, amikor mindenben a támaszát jelentő feleségét és három gyermekét is bemutatta egy tévériportban. Nem panaszkodott. Ő is, családja is az egész országnak példát mutattak abban, hogyan kell küzdeni. "A padlóra kerülés elkerülhetetlen, ez rendszeresen elkövetkezik. De onnan fel kell állni, akár hétről hétre újra és újra, hogy ha fél napig ágyban is kell lennem, mégis minél nagyobb részét tölthesse ki a napomnak az aktív élet" - vallotta. Akkor azzal fejezte be: "nem tartom elképzelhetetlennek, hogy visszatérek a következő szemeszterben az oktatásba."
Ez is érdekelhet
Szegő László sajnos ebben tévedett: nem áll már többet katedrára. Ám úgy életével, mint búcsúzásával nagyon sok betegnek és családnak adott nagyon fontos útravalót. Mindannyiunknak sokat tanított, pedig nem volt sok ideje rá: életének 41. évében elbúcsúzott. A Gyógyulj Velünk Egyesület az alapító elnöke által elvárt hozzáállással folytatja a megkezdett munkát. Szegő László öröksége nem a csüggedés, hanem a megalkuvást nem ismerő cselekvés.
