A világon először határozták meg osztrák kutatók egy nem invazív képalkotó biomarker határértékeit, aminek segítségével 30 százalékkal csökkenthető a mellrák szűréséhez használt MRI-vizsgálatokat követő, esetenként szükségtelen biopsziák száma. A mellrák a leggyakoribb halálos rákbetegség a nők esetében, időben történő felismerése jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. Az MRI (mágneses magrezonanciás képalkotás) olyan eljárás, mely segítségével felismerhető és osztályozható a mellszöveti tumor. Egyes esetekben azonban "túl pontos", ezért további ellenőrző vizsgálatokra, sok esetben operációra van szükség, amely utólag szükségtelennek bizonyulhat.
Felesleges lelki teher
A Bécsi Orvostudományi Egyetem (MedUni) szakértői először határozták meg a figyelembe veendő határértéket egy nem invazív képalkotó biomarker esetében. Ez plusz időráfordítás nélkül integrálható a vizsgálatba és 30 százalékkal csökkentheti az MRI -vizsgálatok utáni biopsziák arányát - közölte hétfőn az intézmény. Hozzátették, mivel Ausztriában minden radiológiai intézményben megvan a méréshez szükséges infrastruktúra, a biomarker azonnal alkalmazható.
Tíz nőből 1-2 esetében vaklármát okoznak olyan elváltozások, amelyek az MRI-képen mellrákhoz hasonlítanak. A diagnózis felállításához ekkor mintát vesznek a mellszövetből. Ez sok nő számára pszichés és fizikai megterhelést jelent, ami költségekkel jár.
Így működik a módszer
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók bizonyították, hogy egy speciális MRI-eljárás, a diffúziósúlyozott MRI (DW-MRI) során meghatározott határérték, a diffúziós koefficiens (ADC) információt szolgáltat arról, hogy a kérdéses elváltozásból kell-e biopsziát venni. Az MRI során erős mágneses mezők segítségével mérik, hogyan oszlanak el a testben a vízmolekulák. Ezáltal láthatóvá válnak különböző szerkezetek, például véredények. Mellrákszűrés esetén a szövet vérkeringését vizsgálják. Sok esetben nehéz megmondani, hogy a felfedezett csomó rosszindulatú, vagy a szövet csak különösen sűrű, ezért jobb a vérellátottsága.
A DWI-MRI a szerkezeten belül vizsgálja a vízmolekulák mozgását és az ADC segítségével objektíven is képes mérni azt. Paola Clauser, a MedUni radiológiai klinikájának munkatársa szerint a DWI-MRI segítségével könnyebben elemezhető az elváltozás. Az egészséges szövetben ugyanis gyorsabban "táncolnak" a vízmolekulák, mint a rosszindulatú tumorban. A karcinómákban magas a sejtsűrűség, ami akadályozza a molekulák mozgását. A DWI-MRI legfeljebb három percig tart és jelentősen javítja a diagnózist.
