Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, míg a rákdiagnózis, majd az azt követő intenzív kezelés okozta stressz és sokk alábbhagy, és a ráktúlélők képesek optimistán tekinteni a jövőbe, bízva abban, hogy életük visszatérhet a normális kerékvágásba és betegségük nem újul ki. Sokakban mindez olyan mély nyomot hagy, hogy még évekkel a sikeresnek mondható kezelés után is alvászavarral küzdenek - erről ír a Harvard Health Publishing orvosi blogja.
Egy sokakat érintő probléma
Az Amerikai Rákkutatási Társaság (American Cancer Society) témában készült tanulmányához 1903 egyesült államokbeli ráktúlélőt kérdeztek. Őket kilenc évvel korábban diagnosztizálták rosszindulatú daganatos megbetegedéssel : jellemzően mell- vagy prosztatarákkal. A kutatás részeként felelniük kellett betegségükre, alvási szokásaikra, valamint általános fizikai-, mentális- és szociális egészségükre vonatkozó kérdésekre. A kutatók a válaszokat összegezve megdöbbentő képet kaptak. Annak ellenére, hogy a résztvevőknél majdnem egy évtizede diagnosztizáltak rákot, 51 százalékuk számolt be arról, hogy még a kutatás kezdete előtti hónapban is alvászavarral küzdöttek.
Ez lehet az alvászavarok legfőbb oka
Az eredmények megerősítik, hogy a rák visszamaradó hatásai negatívan befolyásolhatják a túlélők alvásidejét, alvásminőségét és alvási szokásait. Nem meglepő módon, akik rosszul aludtak, nagyobb valószínűséggel számoltak be fizikai és érzelmi stresszről . Róluk az is kiderült, hogy nagyobb valószínűséggel küzdöttek anyagi gondokkal, egzisztenciális félelmekkel és azzal a visszatérő aggodalommal, hogy a rák kiújul náluk. Előbbi kettő nagyrészt abból adódik, hogy az érintettek egy részének - állapotából adódóan - ott kellett hagynia a munkahelyét, vagy más munkalehetőség után kellett néznie. Utóbbi régóta ismert tény: korábbi kutatások kimutatták, hogy a ráktúlélők gyakran félnek a betegség kiújulásától, sokan annak ellenére, hogy évekkel korábban befejezték a kezeléseket, még mindig olyan szintű krónikus szorongással küzdhetnek - egészségük és jólétük miatt -, mint amikor megkapták a diagnózist.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi lehet a megoldás?
Számos alvászavar létezik, nem mindegy, hogy az érintetteknél mi áll fenn. A panaszokat alaposan ki kell vizsgálni, hogy szakember segítségével megoldást találhassanak a problémára. Ha ugyanis az alvászavarok kezeletlenül maradnak, komoly egészségügyi következményekkel járhatnak: a többi között kognitív zavarokkal, hangulatzavarokkal, vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával.
A középkorú és idősebb ráktúlélők körében az álmatlanság és az obstruktív alvási apnoe gyakori. Szakemberek szerint esetükben nem feltétlenül a gyógyszeres kezelés a legjobb megoldás, mivel a tolerancia (hogy nagyobb dózisra van szükség a hatás eléréséhez) idővel függőséghez és különféle mellékhatások kialakulásához vezethet. Ezért nekik - különösen, ha álmatlansággal küzdenek - nem ajánlott az alvást segítő gyógyszerek hosszú távú használata - írja a Harvard Health Publishing orvosi blogja.
Ez is érdekelhet
Számukra a kognitív viselkedésterápiát (CBT) ajánlja első vonalbeli kezelésként az Amerikai Alvásmedicina Akadémia (American Academy of Sleep Medicine) és az amerikai belgyógyászok országos szervezete. A CBT a zavart kiváltó alvási viselkedés és gondolatok megváltoztatására fókuszál. Például egy sugárterápiában részesülő beteg napközben gyakran fáradt, ezért természetes, hogy a kezelések között szundikálni próbál. Idővel viszont a rendszeres napközbeni alvás ahhoz vezethet, hogy az érintett éjszaka nem, vagy csak nagyon nehezen tud elaludni. A negatív gondolatok szintén megnehezíthetik az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést, pedig az különösen fontos a szervezet regenerálódásához.
Legjobban: