A rosszindulatú daganatos megbetegedések száma - a KSH adatai alapján - az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett: míg 1999-ben 141 ezer ilyen esetet dokumentáltak, addig 2015-ben már közel 348 ezret. A Nemzeti Rákregiszter 2001 óta évente összeállít egy jelentést, amely az országban diagnosztizált különböző rákos megbetegedések számait tartalmazza nemi, korcsoporti és területi bontásban. A rákregiszter legfrissebb adatai a 2015-ös évre vonatkoznak, alábbi listánkat is ez alapján állítottuk össze.
A bőr egyéb rosszindulatú daganata
Bár a bőrrák kifejezést hallva a legtöbben rögtön a melanomára asszociálnak, fontos tudni, hogy a melanomás megbetegedések a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatoknak csak mintegy 3 százalékát teszik ki. Itthon a leggyakoribb bőrdaganatfajta a basalioma (carcinoma basocellulare), amely egy lassan növekvő és áttétet igen ritkán adó daganattípus. A második leggyakoribb pedig az elszarusodó laphámrák, a spinalioma, mely adhat áttétet a környező nyirokcsomókba, ritkán távoli testrészekbe is, ezért korai felismerése különösen fontos. A statisztikák szerint hazánkban 2015-ben 15 524 embernél diagnosztizáltak a melanomán kívüli egyéb bőrdaganatot - 7 113 férfi és 8 411 nő volt érintett.
A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata
2015-ben 12 071 esetben diagnosztizáltak itthon tüdőrákot (7025 férfinál és 5 046 nőnél). A daganatos betegségek közül világszerte a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot, férfiak és nők között egyaránt. Holott a tüdőrák lenne az egyik leginkább megelőzhető daganattípus, hiszen a daganatok nagy többségét bizonyítottan a dohányzás váltja ki. A tüdőtumorok 85-87 százaléka az aktív, 3-5 százaléka pedig a passzív dohányzással hozható összefüggésbe. A betegség leggyakrabban 50-70 éves kor között fordul elő.
Az emlő rosszindulatú daganata
Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége, amely ritkán ugyan, de férfiaknál is előfordulhat. Magyarországon évente mintegy 7500 új megbetegedést diagnosztizálnak, leginkább a 30 év feletti nőknél. Az emlőrák kezelése annál hatékonyabb, minél korábban felismerik a daganatot: statisztikák szerint az idejében felfedezett emlőrákok esetén nagyjából 80 százalékos 5-éves túlélés biztosítható. 2015-ben 8464 esetet diagnosztizáltak Magyarországon, amiből 8275 érintett nő volt, 189 pedig férfi.
A vastagbél rosszindulatú daganata
Vastagbélráknak nevezzük a vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot. A daganat általában lassan fejlődik ki, és a korai stádiumában aránylag jól gyógyítható. Vastagbéldaganat leginkább az 50 év felettieket fenyegeti, ám negyven év alatt is jelentkezhet - különösen akkor, ha a családban korábban már előfordult a megbetegedés. 2015-ben 6 086 megbetegedést regisztráltak idehaza - 3218 férfi és 2 868 női beteget diagnosztizáltak.
A prosztata rosszindulatú daganata
2015-ben Magyarországon 4 555 férfinál diagnosztizáltak prosztatarákot. Bár a prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, 40 éves életkor után bárkinél bármikor kialakulhat. A daganat kialakulásának esélye a kor előrehaladtával folyamatosan növekszik. Fontos tudni, hogy az időben felfedezett prosztatarák jól kezelhető, a kezeléssel pedig féken tartható, sőt akár gyógyítható is.
A húgyhólyag rosszindulatú daganata
A húgyhólyagrák a statisztikák szerint férfiaknál 2,5-3-szor gyakrabban jelentkezik, mint nőknél - ezt pedig a rákregiszter adatai is alátámasztják. 2015-ben ugyanis a betegséget összesen 3 486 érintettnél mutatták ki, közülük 2 365 beteg férfi volt, 1 121 beteg pedig nő. Főként idősebb (50-70 év) korban fordul elő, de fiatalabbaknál is jelentkezhet. Korai felismerés esetén gyógyítása terén kedvező eredmények érhetők el.
A végbél rosszindulatú daganata
2015-ben 1 859 férfinál és 1 310 nőnél diagnosztizálták a betegséget, tehát összesen hazánkban 3 169 fő volt érintett végbélrákban. A daganat fiatalkorban ritkán fordul elő, az esetek döntő többsége 50 éves kor fölött jelentkezik. Végbélrákra hajlamosíthatnak az úgynevezett civilizációs ártalmak, mint például a mozgásszegény életmód , a rostokban szegény élelmiszerek fogyasztása, a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás is. Mivel a daganat a végbélben idegentest-érzést, állandó székletinger-érzést is okozhat, általában a betegek korábbi stádiumban észlelik az elváltozást.
A hasnyálmirigy rosszindulatú daganata
A hasnyálmirigyrák is főleg az idősebb korosztályt érinti, ám előfordulása a 30 évesek körében sem ritka. A hasnyálmirigyrák tünetei általában csak a betegség előrehaladottabb stádiumában jelentkeznek, így a daganat diagnosztizálására is nagyrészt csak késői állapotban kerül sor. Ez azért jelent súlyos problémát, mert a hasnyálmirigyrák gyógyítására akkor van esély, ha legkorábbi stádiumában felismerik. 2015-ben 2 908 hasnyálmirigyrákos esetet regisztráltak, az érintettek között 1403 férfi és 1505 nő volt.
A bőr rosszindulatú melanomája
A legveszélyesebb, életet is fenyegető bőrrák a melanoma. Statisztikai adatok szerint a leggyakrabban a 40 és 50 év közöttieket érinti, és a legtöbb európai országban csaknem kétszer annyi nő betegszik meg, mint férfi.
A melanoma az ép, a leggyakrabban napfénynek kitett bőrön jelentkező új, kis festékes növedékként is kezdődhet, de az esetek csaknem felében már fennálló festékes anyajegyekből indul ki. A többi bőrráktól eltérően a melanoma gyorsan áttéteket ad a test távoli részébe, ahol tovább növekszik, és roncsolja a szöveteket. 2015-ben 2 834 esetet diagnosztizáltak - 1 362 férfi és 1 471 nő volt érintett.
A vese rosszindulatú daganata (kivéve a vesemedencét)
A veserák zömében 60 év körül jelentkező megbetegedés, amely férfiaknál kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő, mint nőknél. Míg a daganat kicsit, nem okoz tüneteket, ezért rendszerint hosszú ideig rejtve maradhat. Tünetek általában akkor jelentkeznek, amikor növekedése során eléri a vese tokját, vagy betör a vesekelyhekbe és a vesemedencébe. Amennyiben a betegség diagnosztizálásakor a tumor még nem törte át a vesetokot, az öt éves túlélési arány 60-90 százalék között mozog. Ha azonban a tumor már a nyirokrendszert is megtámadta, a túlélési esély csak 20 százalék, távoli áttétek megléte esetén pedig 10 százalék. 2015-ben hazánkban 1 472 férfinál és 1 032 nőnél diagnosztizálták a betegséget, azaz a veseráknak összesen 2 504 érintettje volt.