A hormonálisan érzékeny emlőrákoknál bevett gyakorlat a hormongátló kezelés, azonban úgy tűnik, hogy a stratégia a megelőzésben is működhet. Dr. Heidi Nelson és a Portlandi Egyetem munkatársai négy korábbi tanulmány elemzésével 2002 és 2010 között vizsgálták 1000-1000 alany esetén a tamoxifen placebóval szembeni hatását a magas rákkockázatú egyének között.
Megállapították, hogy a legalább négy évig tartó hormongátló kezelés 16,5 százalékra csökkenti az emlőrák előfordulását, míg a placebónál az arány 23,5 százalék volt a kurzust követő 7-13 évben.
Egy másik elemzés arra a két hatóanyag összehasonlításában arra a következtetésre jutott, hogy a tamoxifen hatékonyabb, mint a raloxifen, azonban több mellékhatással is jár. Ugyan az eredmények alapján érdemes a szer megelőzési célzattal való alkalmazása, azonban meg kell keresni azon betegeket, akik kiemelt daganatkockázatot jelentenek. A stratégia leggyakoribb mellékhatása a vérrögök kialakulása volt, a tamoxifen 90 százalékkal, míg a raloxifen 60 százalékkal növelte a kockázatot. Ugyanakkor a tamoxifen némileg növelte a méhtestrák és a szürkehályog kialakulásának veszélyét, mely jelenséget raloxifen esetén nem tapasztaltak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal (FDA) munkatársai a tamoxifent 35 éves kort követően engedélyezik, míg raloxifent adni csak menopauzát követően szabad.
