A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) a rákkeltőnek, avagy karcinogénnek vélt anyagokat négy kategóriába sorolják, amelyek a nem osztályozhatótól a bizonyítottan rákkeltő hatásúig terjednek – írja a Qubit. Az aszpartám ezek között egy köztes kategóriába, a 2B-be került (hasonlóan például a telefonáláshoz és a LED lámpához). Az IARC általában akkor dönt így, amikor egy anyagra vonatkozóan az alábbi három feltétel közül egy teljesül:
- korlátozott bizonyítékok vannak emberi rákkeltő hatására,
- elegendő bizonyíték van kísérleti állatokban rákkeltő hatására,
- vagy erős bizonyítékok vannak rákkeltő mechanizmusra.
Az aszpartám esetében főként az első feltétel teljesül. Francesco Branca, a WHO élelmiszerbiztonsági igazgatója ugyanakkor a döntés kapcsán hangsúlyozta, hogy az édesítőszer az általában fogyasztott dózisban nem jelent komoly biztonsági kockázatot. Ezzel együtt lehetséges káros hatásait további és az eddigieknél alaposabb kutatásokban kell vizsgálni.
Az összehasonlíthatóság érdekében a Qubit sorra vett néhány olyan tételt is az IARC listájáról, amelyek bizonyítottan rákkeltőek, azaz a 1-es kategóriához tartoznak. Itt összesen 127 tényező szerepel, köztük az alábbi három.
A Nap
Miközben a földi élet nem létezhetne a napsütés nélkül, közben a csillag által kibocsátott UV-sugárzás veszélyeket is rejt magában. A földfelszín közvetlenül eléri UV-B-sugárzás komoly hibákat okozhat a DNS struktúrájában, míg a hosszú hullámhosszú UV-A-sugárzás közvetett módon okoz elváltozásokat. Ezzel a szervezet nem minden esetben tud megbirkózni, ami rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet. Az UV-sugárzás felelős a bőrrákos megbetegedések 93 százalékáért, így kétségkívül joggal szerepel az IARC listáján.
Dohányzás
Évente több millióan halnak meg olyan daganatos megbetegedések miatt, amelyek hátterében a dohányzás vagy a passzív dohányzás áll. Az amerikai járványügyi központ (CDC) becslései szerint az összes diagnosztizált rákos megbetegedés 40 százalékát ezek teszik ki. Ennek oka, hogy cigarettaszívás közben a többi között policiklikus aromás szénhidrogének szabadulnak fel, a füstmentes dohánytermékek használata során pedig nitrózaminok jutnak a szervezetbe, ahol a sejtekben a DNS-hez tudnak kötni. Amennyiben a szervezet nem tudja kijavítani ezeket a hibákat, úgy tartós mutációk keletkezhetnek a genomban, így akár a sejtosztódást szabályozó és tumorok kialakulását gátló génekben is.
Alkohol
Immár több mint egy évtizede szerepel az IARC listájának 1-es kategóriájában az alkoholfogyasztás. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet állásfoglalása szerint az alkohol fokozza a fej-nyaki daganatok, a mellrák, a nyelőcsőrák, a májrák és a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A probléma forrása elsősorban az anyagcsere során etanolból keletkező acetaldehid, amely károsítja a DNS-t. A WHO az év elején arról számolt be, hogy Európában az alkoholhoz köthető rákos megbetegedések feléért enyhe vagy közepes alkoholfogyasztás felelős. Ez hetente kevesebb mint 3,5 liter sört vagy 1,5 liter bort jelent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
