A kelet-közép-európai régióban csak az országok felében van nemzeti rákprogram, ezeknek a programoknak a nagy része is elavult már, vagy nincs pénz a fejlesztésre, finanszírozásra - mondta el Linda Gibbs, a Pfizer onkológiai üzletágának regionális igazgatója a Világgazdaságnak . Hozzátette, a nemzeti rákprogramok fontos elemét képező rákregiszterek létrehozása egy-egy ország költségvetését személyenként fél euróval terheli meg. Emellett azonban ezek különösen fontosak, hiszen lehetővé teszik, hogy a daganatos betegségekről adatokat gyűjtsünk, illetve lássuk a megbetegedések alakulását egy országban. A szakember Kelet-Közép-Európából a cseh mintát említette meg jó példaként a megbízható rákregiszterekre.
Összesen 71 ország rákregisztereiből származó adatok alapján jelent meg a közelmúltban a Concord-3 tanulmány , amely a betegség túlélésével kapcsolatos legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazza. A bécsi konferencián is megemlített kimutatás szerint a mellrákos betegek esetében folyamatosan nő az ötéves túlélési arány, bár az egyes országok között jelentős különbség vannak e téren. Miközben például Ausztráliában közel 90 százalékot ér el ez a mutató, addig Indiában csupán 66-ot. Az összes daganatos betegséget figyelembe véve pedig Kelet-Közép-Európában 31 százalékkal magasabb a halálozási ráta, mint Nyugat-Európában.
Ami a hazai viszonyokat illeti, Magyarország világelső a vastagbélrák előfordulásában, továbbá évente nagyjából ötezren veszítik életüket itthon a daganatos kórkép következtében. Éppen ezért fontos, hogy - mint azt korábban megírtuk - idén ősztől végre elindulhat az évtizedek óta tervezgetett önkéntes vastagbélszűrési program. A háziorvosok bevonásával zajló szűrés két lépcsőben történik: előbb székletminta-elemzés, majd - a gyanús esetekben - kolonoszkópiás vizsgálat segítségével igyekeznek feltárni a veszélyes elváltozásokat a pácienseknél. Amennyiben időben felismerik, a vastagbélrák rendszerint megelőzhető vagy gyógyítható.
Legjobban: