A többi vizsgált országhoz képest rendszerint mind a daganatos megbetegedések előfordulása, mind az azok okozta halálesetek terén kiemelkedően rosszul teljesít Magyarország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéseiben. Ezek a kimutatások népegészségügyi szempontból is nagy jelentőséggel bírnak, hiszen arra lehet következtetni belőlük, hogy a háttérben meghúzódik valamilyen olyan rizikótényező, amely más országok esetében nem áll fenn. Ahhoz pedig, hogy a kedvezőtlen helyzeten javítani lehessen, először fel kell tárni ezt a kockázati faktort.
Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának kutatóorvosa és az MSD egészségügyi adatkutatási részlegének vezetője szerint ugyanakkor szó sincs arról, hogy Magyarország valóban ráknagyhatalom lenne. A szakember a Telexnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a kiugró hazai adatok nagyrészt téves becslések, illetve azok torzító hatásának eredményei. A rák előfordulása kapcsán például az OECD a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt rákhalálozási adatokat veszi alapul, majd azokra vetíti rá a környező országokra, például Romániára, Szerbiára és Bulgária jellemző halálozási és előfordulási arányokat.
A jelentésekben tehát nem tényleges, hanem becsült előfordulási arányok szerepelnek Magyarország mellett. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy itthon lényegesen több boncolás történik, mint az említett országokban. Ilyen módon pedig sokkal magasabb a posztmortem felállított rákdiagnózisok száma is. „Így nagyon nem szerencsés, hogy a daganatos megbetegedések magyar előfordulását olyan országok adatai alapján becsüli meg az OECD, ahol a boncolási ráta alacsony, így téves előfordulás/halálozás arányszámot vetítenek az egyébként jóval pontosabb, így magasabb magyar rákhalálozási adatokra” – olvasható a Telex cikkében.
Kiss és munkatársai tavaly ősszel publikáltak egy átfogó tanulmányt a daganatos betegségek hazai előfordulásáról a 2011 és 2019 közötti időszakban. Számításaik szerint mintegy 10-14 százalékkal kevesebb rákos megbetegedés történik az országban, mint amennyi az OECD-jelentésekben szerepel. „Szeretném kiemelni, hogy a rákos megbetegedések társadalmi terhe valóban nagyon nagy Magyarországon, de nincs olyan kiemelkedő ok, amiért az OECD által közölt magas számokat kaphatnánk, és ami egy csak Magyarországra jellemző rizikófaktorból adódna. Ez népegészségügyi szempontból fontos eredmény. A mi számaink, a daganatos betegségek magyar előfordulása akkorák, mint Szlovákiáé, Csehországé és még számos országé a régióban” – hangsúlyozta a kutató.
Borítókép: Getty Images
Lehet, hogy pajzsmirigy-túlműködésed van? 8 kérdés segíthet tisztázni, mennyire indokolt az orvosi kivizsgálás
Legjobban:
Legrosszabbul: