A népegészségügyi szűrőprogramok kiterjesztése része a 2014-2020-as évekre elfogadott Egészséges Magyarország Stratégiának. Ennek egyik legfontosabb célja a daganatos betegségek kockázatának csökkentése, korai felismerése és hatékony kezelése, az ehhez szükséges források célzott biztosítása.
Megelőzési szemléletű fejlesztés
E feladat szemléletváltást követel meg az egészségügyi ellátórendszer és a lakosság részéről is. Az egészségügyi ellátórendszer megelőzési szemléletű fejlesztésében jelentős szerepet kapnak az alapellátásban dolgozók, a háziorvosi szolgálatok és a védőnők.
Emlőrákszűrés
A szervezett emlőszűrési program 2002-ben indult el, azóta több mint 5 ezer rosszindulatú emlődaganatot fedeztek fel. A szervezett emlőszűrési feladatot jelenleg 37, mammográfiás szűrővizsgálatra és klinikai betegkövetésre egyaránt alkalmas szűrőközpont, és 7, kizárólag a szűrővizsgálatok végzésére szorítkozó mammográfiás szűrőállomás látja el. A szervezett emlőszűrésen a részvételi arány évek óta közel 45 százalékos szinten mozog, évente félmillió meghívót küldenek ki az érintetteknek.
Méhnyakrákszűrés - védőnők is végezhetik!
Jelenleg 285 védőnő végez szűréseket a szervezett méhnyakszűrő programokon keresztül. A védőnők ma már olyan nőket is megnyertek a szűrésen való részvételre, akik korábban 10, vagy annál több éve nem vettek részt nőgyógyászati szűrésen.
Vastagbélrák-szűrés
Az 50-70 éves nők és férfiak körében végzett vastagbélszűrési program három megyében (Győr-Moson-Sopron-, Nógrád-, Heves megye) indult el az önként jelentkezett 104 háziorvos bevonásával. A program mintegy 20 ezer embert érint. Erre a programra további 4,6 milliárd forintot szán a kormány, amelynek eredményeképpen megtízszereződik, várhatóan 200 ezer fő lesz az érintettek száma. 2014-ben 117 háziorvosi praxis bevonásával Csongrád megyében is elindult a szűrőprogram. Jelenleg a cél a program országos kiterjesztése.
Összességében a vállalás célja, hogy 2020-ig két évvel emelkedjen a magyar lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma, ami ma elmarad az uniós átlagtól. A másik szempont, hogy a népbetegségek megelőzése területén tegyen az állam fontos lépéseket, és tíz százalékkal csökkenjen a népbetegségek okozta halálozás.
Zombor Gábor a közelgő intézményi átalakításokról szólva elmondta, hogy nem fognak kórházakat bezárni. Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére 60 milliárd forintot szán a kormány, és a március elején létrejövő Állami Egészségügyi Ellátó Központ áprilistól átveszi a kórházak teljes adósságát, ezzel az intézmények terhei megszűnnek.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy létrejön a szakorvosképzés központi rendszere, amely intézményi formában a képzésben, az engedélyezésben, valamint a munkáltatói jogok területén lát el feladatot. A cél az, hogy a szakorvosi ösztöndíjrendszerből kilépők jövedelme ne csökkenjen. Az államtitkárság bérrendezésről szóló javaslatát március 31-éig kell a kormány elé terjeszteni.
Az elképzelések szerint a szakdolgozók esetében a különböző bérpótlékokat építenék be az alapbérbe, a szakorvosok pedig 100-200 ezer forintos bérpótlékot kapnának.
Az egészségügy területén bevezetendő életpályamodellel kapcsolatban Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta, nem szabtak meg céldátumot a bevezetésére, az függ az ország teherbíró képességétől és az ellátórendszer közelgő átalakításától is.