Évente több mint 10 ezer magyarnál diagnosztizálnak rosszindulatú tüdődaganatot, amelynek a legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás. Ugyanakkor a beltéri radon, az azbeszt, és az egyébként előforduló tüdőbetegségek, így a COPD, a fibrózis, a tüdőgyulladás szintén elősegíthetik rosszindulatú daganat kialakulását - írja a napi.hu .
A lap szerint az utóbbi időben egyre több szakértő kutatja azt a jelenséget, hogy a COVID-19 szövődményeként tüdőfibrózisban szenvedő betegek körében megnövekedett a tüdőrák kockázata. Ez a világjárvány nyomán milliókat érinthet, és ahhoz vezet, hogy a tüdőrákban szenvedők között egyre nagyobb lesz a nem dohányzók aránya. Emellett nagy valószínűséggel a betegség előfordulása is egyre gyakoribbá válik, és a tüdőrák következtében elhunytak száma is növekedni fog.
Egy nagyon fontos vizsgálat
A rosszindulatú daganatos betegségek korai, áttét kialakulása előtti felismerése és az időben megkezdett kezelés életmentő lehet. A kis kiterjedésű daganatok sebészeti kezelésével a tüdőrákos betegek öt évet meghaladó túlélési esélyei például jelentősen megnövekednek. Ebben óriási a szerepe az alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálatoknak, amelyekről Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója azt mondta: igen részletes képet nyújtanak a tüdő állapotáról. "A modern szoftverek segítségével a tapasztalt radiológusok akár pár milliméter nagyságú elváltozást is képesek felfedezni a tüdőben, ezek sebészeti kezelése pedig hatékonyan megoldható. Ennek tükrében a tüdőrákszűrő vizsgálatok szerepe felértékelődik" - így a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kardos Lilla arról is beszélt, hogy egy alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálat sugárterhelése nem több, mint amennyi háttérsugárzás éri a szervezetet egy tengerentúli repülőút alatt, tehát egy tüdőrákszűrő CT-vizsgálat haszna jóval meghaladja annak kockázatát.
Legjobban: