Az OECD az Európai Bizottsággal közösen készítette el összesen 29 európai ország, köztük az Európai Unió 27 tagállama, valamint Izland és Norvégia országprofilját a daganatos betegek ellátása körülményeiről. A február elsején kiadott jelentés nem fest túl előnyös képet a magyar helyzetről. Mint azt a napi.hu írja, az OECD 2018-as adatai alapján Magyarország csupán 226 eurót költött fejenként a rákbetegekre, ami alig több mint kétharmada a 326 eurós uniós átlagnak. A kiadások mintegy fele a betegek ellátására, azon belül is többségében a gyógyszereikkel kapcsolatos költségekre ment el.
A jelentés kiemeli, hogy a magyar egészségügyben tapasztalható szakemberhiány jelentős területi egyenlőtlenségeket eredményez a daganatos betegek ellátásában. A regionális és megyei központokban is humánerőforrás-hiánnyal kell számolni, lényegében csak az Országos Onkológiai Intézet rendelkezik elegendő onkológussal, radiológussal. Ezenkívül nagy hiányosságok vannak a palliatív ellátás területén is. Hospice ellátáshoz például a rászoruló betegek alig harmada jut az országban, és átlagosan ahhoz is csupán kevesebb mint egy hónapig.
Eközben a rák okozta halálozások száma itthon a legmagasabb Európában. Százezer főre vetítve 328 hazai halálesetet regisztráltak 2019-ben e betegségcsoporttal kapcsolatban, miközben az uniós átlag csak 247 haláleset volt. Az újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedések száma ugyancsak meghaladja az EU átlagát: 2020-ban 100 ezer lakosra vetítve 623 friss diagnózis született Magyarországon, szemben az 569-es kontinentális átlaggal. A magyar nőknél az emlőrák, a férfiaknál a prosztatarák a leggyakoribb daganattípus. Az OECD-jelentés szerint a kedvezőtlen adatok mögött olyan kockázati tényezők húzódnak meg, mint a helytelen táplálkozási szokásokból eredő elhízás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, valamint a légszennyezettség.