Amikor, senki nem akar fogyni
Nagymérvű, minden előzmény és tudható ok nélküli súlycsökkenéssel minél hamarabb orvoshoz kell fordulni.
Falánk tumorok, avagy a fogyás oka
Minél előbb, annál jobb orvossal beszélni, mert az alultápláltság és fogyás rosszindulatú daganatos betegség tünete is lehet. Az alultápláltság, orvosi szakszóval malnutríció olyan kóros állapot, amelyben a szervezet számára hiányzik a szükséges energia vagy legalább egy lényeges tápanyag abszolút vagy relatív hiánya áll fenn.
A daganat egyszerűen aránytalanul sok tápanyagot von el a szervezettől. A folyamat mikéntje még tisztázásra vár, de annyi már világos, hogy a daganat, különösképpen, ha az anyagcserében szerepet játszó hormontermelő szövetet is érint, erőteljesen megváltoztatja, felgyorsítja az anyagcserét, így a szervezetnek a megszokotthoz képest megnő az energiaigénye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miközben az étvágy és a tápanyagbevitel csökken, az alapanyagcsere napi 130-280 kalóriával (kcal) emelkedik. Ezen belül megváltozik a tumorsejtek fő energiaforrását jelentő szénhidrátok anyagcseréje. A folyamatok a gyors, habzsoló, ám kevéssé gazdaságos, kevés oxigént használó (anaerob) reakciók irányába tolódnak el. Izomlázhoz hasonlóan sok tejsav keletkezik, csökken a szövetek inzulin-érzékenysége. Fokozott a fehérjék lebontása, csökken az izomfehérjék képződése, közben bizonyos aminosavak hiánya mutatkozik. A zsíranyagcsere megváltozása a zsírraktárakból több zsírt szabadít fel, hogy aztán ezt pazarló módon használja energiagyártásra. Ezzel a daganat legfőképpen az izmok, illetve valamivel kevésbé a zsírszövetek működésébe szól bele. Pont azok a szövetek csappannak meg, amelyekben a szervezet számára hasznos energiatermelés zajlik. Ha a táplálkozás nem fedezi a daganat okozta többlet energia- és igényt, bizony a test a tartalékokból fedezi, ami azonban hosszú távon nem tartható fenn, s a szervezet elkezd fogyni, leépülni.
A daganatos beteg táplálására különösen figyelni kell
A BMI figyelemmel kísérése kétségtelenül a legegyszerűbb módszer, mellyel maga a beteg is követheti tápláltsági állapotát, de arról nem ad felvilágosítást, milyen jellegű fogyás zajlik testében. Mivel a daganat főleg a zsírmentes testtömegben zajló anyagcsere-folyamatokat befolyásolja, elsősorban a zsírmentes testtömeg (LBM) csökkenését okozza. A testzsír arányának mérése már pontosabb információkat nyújt. Ezenfelül a fogyást a daganat által termelt anyagok is elindíthatják azáltal, hogy hatásukra megváltozik az ízérzékelés, émelygés, étvágytalanság , ételundor jelentkezik.
Nem egyformán éhesek
A súlyveszteség elsősorban nem az egyéntől, mégcsak nem is a tumor méretétől vagy elhelyezkedésétől, hanem főképp a rák típusától függ. Egész pici tumorok is okozhatnak riasztó mértékű fogyást. A leukémia , a különböző szarkómák, illetve az emlőrákok többsége csak ritkán okoz nagymérvű súlyveszteséget. Az alultápláltság igen kifejezett a fej-nyaki (a kulcscsont és a koponyaalap között elhelyezkedő szervekből kiinduló) tumoros betegeknél. Különösen jellemző a fogyás azon betegekre, akiknek a tápcsatornában lévő rosszindulatú daganattal kell megküzdeniük. Az emésztőrendszeri (gasztrointesztinális) daganatos betegek 15-40 százaléka tapasztal viszonylag korán olyan erőteljes fogyást, ami már kóros tápanyaghiánnyal jár együtt. Ilyenkor nem csak arról van szó, hogy maga a tumor a természetellenesen erőteljes növekedéséhez szükséges tápanyagokat, fehérjéket és az energiát a megevett tápanyagból, a szervezet egészséges részétől veszi el, hanem maga a tápcsatorna sem tudja maximális hatásfokkal feldolgozni a megevett táplálékot.
A tumorok érinthetnek hormontermelő szöveteket is, akkor is csökken az étvágy, ha ilyen hatású hormonokból (glukagon, epinefrin, enterogastron) több termelődik.
A daganatos betegek esetében a kóros anyagcsere mellett az alultápláltság másik közvetlen oka leginkább az étvágytalanság. Kezdetben nem olyan kifejezett, az áttétképződés időszakában azonban szinte mindig jelen van. Ehhez járul a tápcsatorna elégtelen működése, szűkülete vagy elzáródása, a rossz tápanyag-felszívódás. Sokszor lelki okok is közrejátszanak, melyek a rák előzményeként vagy következményeként egyaránt befolyásolhatják az étvágyat és a tápanyagok felszívódását. Később valamely kezelés vagy gyógyszer - főként a kemoterápiás szerek - mellékhatásai okoznak további alultápláltságot fokozó panaszokat.
Gyógyító-ártó kezelések
A különböző kezelések - műtétek, sugár- és kemoterápiák - sem mentesek a mellékhatásoktól; étvágytalanságot, hányingert, felszívódási zavarokat, a kemoterápiás anyagok jellemzően émelygést, hányást idéznek elő, és hetekre elrontják az étvágyat. Ehhez járul a tumorok elölése nyomán felszabaduló különböző mérgek hatása (tumornecrosis okozta toxicosis). A nyálkahártya-gyulladások miatti fájdalmak, emésztési és felszívódási zavarok tovább tetézik a gondokat, tehát erősítik a betegség által kiváltott panaszokat.
Következmények és veszélyek
A fogyás a tumoros betegség lefolyása idején sajnos tovább folytatódik, és az összes beteg kétharmadánál jelentkezik valamilyen mértékű tápanyaghiány. A táplálékhiány végső soron cachexiát - magyarosan kaheksziát - okoz. A tumoros cachexia - görögül rossz erőnlétet, magyarul sorvadást, senyvedést jelent - az előrehaladott daganatos betegeknél figyelhető meg, azt jelenti, hogy a tápanyaghiány és alultápláltság már kritikus súly- és izomtömegvesztést okoz.
Amikor a daganatsejtek elvonják a szervezettől az értékes tápanyagokat, fehérjéket, szénhidrátokat, a biológiai energiahordozókat, ezt a létfontosságú szervek izmai, a gyomor-bélrendszer izomzata, a szív-, a váz- és légzőizmok sínylik meg a legjobban. Márpedig, ha kevés az oxigén, romlik az erőnlét, gyengül a szív és a tüdő, rosszabb hatásfokú a légzés, akkor a beteg tovább gyengül. Immunrendszerének nincs ereje küzdeni, az állapot egyre nagyobb veszélyeket rejt. Az emésztőrendszeren keresztül amúgy is gyanús dolgok - mérgek, kórokozók - juthatnak a szervezetbe. Nem lehet véletlen, hogy becslések szerint az emésztőtraktusban tanyázik az immunrendszeri sejtek 70 százaléka. A tápcsatorna daganatai különösen megviselik, és tovább gyengítik a védekezőrendszert. Nő mindenféle fertőzés veszélye, a műtéti szövődmények gyakorisága, és a szervezet saját daganatellenes védekezésének hatásfoka.
Bizonyított, hogy a kezeletlen alultápláltság, mégpedig a súlyvesztéssel arányosan, sokat ront a gyógyulási esélyeken, ezért erre csaknem ugyanolyan figyelmet kell fordítani, mint magának a betegségnek a kezelésére.
Az ördögi kör olyan károkat is okozhat, hogy a szervezet már a gyógykezelésként adott beavatkozásokat, a kemoterápia vagy sugárterápia okozta megterhelést sem tudja ellensúlyozni, ezért a gyógykezelés leállítása mellett kell dönteni.
A daganatsejtek erőszakosabbak, ha a tápanyag megszerzéséről van szó, ezért hiányos táplálkozással nem lehet őket kiéheztetni, így csak az egészséges sejteket veszélyeztetnénk. A malnutríció mindenképpen csökkenti a kemoterápia hatékonyságát, a gyógyulás és túlélés esélyét. A daganatos cachexia miatti legyengülés a leggyakoribb közvetlen halálok.
Étvágyjavító módszerek és praktikák
Mozgással, friss levegővel lehet segíteni az evési kedven, és természetesen jótékonyan hat egy kis kényeztetés. Ilyenkor jót tesz, ha valaki elkészíti a kedvenc ételeket. A puha, könnyen rágható és lenyelhető, tápláló ételek a legjobbak. A fűszerekkel illik spórolni, a csípős és forró ételek nyálkahártya-irritációt, fájdalmat okozhatnak. Mindenképp arra kell törekedni, hogy legyen kedve enni a betegnek, és lehetőleg természetes úton kapja meg a szükséges táplálékot.
Az étvágyjavítók és étvágyfokozó gyógyszerek hasznosak lehetnek, de sajnos nem mindenkinél válnak be egyformán, és hozzák meg a kívánt hatást. Hátrányuk, hogy több hét, mire hatásukra megfelelő lesz a súlygyarapodás, ami főként a test víz- és zsírtartalmának gyarapodásából, nem pedig az izmok tömegének növekedéséből adódik, ami pedig fontosabb lenne. A zsírmentes testtömeget (LBM=lean body mass) nem növeli kellően. Ennek ellenére a betegek közérzetét javítja, és egy kis hízás is lehet hangulatjavító, ami a gyógyulás útjára segít.
Gyakran tápszerek adása is szükséges lehet. Ezek a gyógyászati célra kifejlesztett nagy energiatartalmú és a tápanyagokat optimális, jól felvehető formában tartalmazó készítmények egyaránt alkalmasak a normál étkezés kiegészítésére vagy kizárólagos táplálásra. Vannak bennük fehérjék, zsírok, szénhidrátok , vitaminok, nyomelemek és antioxidánsok, akárcsak a normál táplálékban. Többnyire azonban nincs bennük tejcukor, koleszterin, purin és glutén, hogy bárki nyugodtan fogyaszthassa, akinek szüksége van rá.
Ez is érdekelhet
