A rák nem más, mint a szervezet egyes sejtjeinek kóros burjánzása. Mint az az amerikai Nemzeti Rák Intézet (NCI) tájékoztatójában olvasható, rosszindulatú elváltozás az emberi test több billió sejtje közül bármelyikből kiindulhat. Az egészséges sejtek növekszenek és osztódnak, majd elöregedve vagy károsodva elpusztulnak, helyüket pedig új sejtek veszik át. Időnként előfordulhat azonban, hogy ez a folyamat megtörik, és rendellenes vagy sérült sejtek kezdenek növekedni és osztódni. Ezekből a sejtekből aztán daganatok formálódnak, amelyek lehetnek rossz- vagy jóindulatúak. Előbbieket nevezzük ráknak, mert ezek képesek más szövetekre is átterjedni, azokba behatolni, újabb és újabb tumorokat létrehozni. A legtöbb rákbetegség szilárd tumorokat alkot a szervezetben, de akadnak kivételek is, mint például a leukémia.
Mint ugye említettük, a rosszindulatú daganatok más szövetekre is átterjedhetnek. A kóros sejtek kezdetben a környezetüket kezdik ellepni, majd a nyirokcsomókat és vérereket elérve, a nyirok- és véráram útján a test távolabbi részeibe is eljuthatnak és ott megtapadhatnak. Ebből aztán újabb kisebb tumorok képződnek, amelyekhez rövidesen új vérerek is csatlakoznak, biztosítva azok vérellátását és további növekedését – írja szintén az NCI. Így képeznek tehát a rosszindulatú daganatok áttéteket, avagy metasztázisokat, megjelenve a betegség kiindulási helyétől akár egészen távol. A legtöbb ráksejt a folyamat valamely pontján elpusztul, de ha a körülmények mindvégig kedvezőek számukra, akkor képesek új tumorrá alakulni. Ezzel együtt az áttétek sem feltétlenül kezdenek növekedni, vagy adott esetben évekig inaktívak maradhatnak.
Hol jöhetnek létre áttétek?
A Clevelandi Klinika vonatkozó leírása alapján szinte minden típusú rák esetében előfordulhat ilyesfajta terjedés. Ezzel együtt a leggyakrabban a mell-, vastag- és végbél-, nyelőcső-, tüdő-, petefészek-, hasnyálmirigy-, prosztata-, bőr-, gyomor- és méhtestrák ad áttéteket. Noha a ráksejtek a test bármely részén felbukkanhatnak, a különböző típusú rákok áttétjei jellemzően más-más területekre koncentrálódnak. A nyirokcsomók érintettsége mellett egyaránt gyakori a csont-, máj- és tüdőáttét. Ezzel együtt az alábbi táblázatban mutatjuk, hogy az egyes rákbetegségek legtöbbször hol jelennek meg metasztázisként.
Ez is érdekelhet
| Rák típusa | Hova ad leggyakrabban áttétet? |
|---|---|
| emlőrák | csont, agy, máj, tüdő |
| gyomorrák | máj, tüdő, hashártya |
| hasnyálmirigyrák | máj, tüdő, hashártya |
| hólyagrák | csont, máj, tüdő |
| melanoma | csont, agy, máj, tüdő, bőr, izomzat |
| méhtestrák | csont, máj, tüdő, hashártya, tüdő |
| pajzsmirigyrák | csont, máj, tüdő |
| petefészekrák | máj, tüdő, hashártya |
| prosztatarák | mellékvese, csont, máj, tüdő |
| tüdőrák | mellékvese, csont, agy, máj, a másik tüdőfél |
| vastagbélrák | máj, tüdő, hashártya |
| veserák | mellékvese, csont, agy, máj, tüdő |
| végbélrák | máj, tüdő, hashártya |
Forrás: National Cancer Institute
Az áttétes rák túlélési esélyei
Fontos hangsúlyozni, hogy az áttétek megjelenése előrehaladott betegséget jelent. A rákkezelés ma is legfontosabb eszköze a sebészi beavatkozás, amely során a tumort és a környező szöveteket is eltávolítják – olvasható a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinikája oldalán. A műtét gyakran önmagában alkalmazva is gyógyuláshoz vezet, illetve ez a gyógyulás legjobb esélyét ígérő kezelésmód. Ugyanakkor áttétes daganatok esetén általában nem lehet már sebészi úton meggyógyítani a beteget. Sőt, a legtöbb esetben az áttétes rák nem gyógyítható, így a kezelés célja elsősorban a ráksejtek terjedésének lassítása, a beteg életének meghosszabbítása és betegségtüneteinek enyhítése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
