A különböző szűrővizsgálatokat rendszeres időszakonként – általában évente – végzik el abból a célból, hogy tünet- és panaszmentesség esetén is kizárják a rejtett betegségek fennállását, vagy épp megerősítsék azok valószínűségét.
A szűrővizsgálatok két nagy csoportja
Van az úgynevezett alkalomszerű szűrés, amelyet maga a vizsgált személy kezdeményez. Ilyen például a vérnyomásmérés vagy egy laborvizsgálat. Megkülönböztetjük ettől a hatóság által indított, szervezett lakossági szűrővizsgálatot. Ez utóbbi olyan nagyobb lakossági csoportokra terjed ki, akik életkoruk és/vagy nemük alapján a különböző betegségek előfordulása szerint veszélyeztetettek. Az ő figyelmüket személyes meghívó segítségével igyekeznek felhívni a szűrővizsgálat fontosságára.
Statisztikai adatok mutatják, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatok okozzák a halálozások mintegy háromnegyedét. Ez az arány bizonyítja, hogy a betegek döntő többsége túl későn fordul orvoshoz!
A szűrővizsgálatok típusai lehetnek
- Az emlőszűrés célja, hogy 30%-kal csökkenjen az emlőrák okozta halálozás a 45-65 év közötti nők között úgy, hogy legalább 70%-os arányban vegyenek részt a kétévenként megismételt, mammográfiás emlőszűrésen.
- A méhnyakszűrés célja, hogy a méhnyakrák okozta halálozások száma csökkenjen. A 25-65 év közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálatát követően a szűrést évente ajánlott ismételni.
- A vastag- és végbélszűrés célja, hogy a 45-65 év közötti nők és férfiak körében csökkenjen a vastag- és végbélrák okozta halálozások száma a kétévenként végzett vizsgálat eredményeként. A vizsgálat a székletben jelen lévő vér laboratóriumi kimutatásán alapul.
- A tüdőszűrés célja a tüdőgümőkor (tbc) és a tüdőrák korai felismerése, ezáltal hatékony kezelése, illetve tbc esetén a fertőzés megakadályozása. A 40 éves kor feletti nők és férfiak részére évente ajánlott ezen a részvétel.
Ajánlott szűrővizsgálatok:
- A szív- és érrendszer vizsgálata 21 éves kortól ajánlott. A szűrővizsgálat legfőbb elemei: családi kórelőzmény és az életmódbeli tényezők feltárása, valamint részletes fizikális vizsgálat (testsúly-, haskörfogat-, testmagasság-, testtömegindex-meghatározás, vérnyomásmérés, koleszterin- és vércukorszintmérés).
- A cukorbetegség vizsgálata 21 éves kortól ajánlott, legfontosabb eleme a vércukorszintmérés.
- A fogorvos által végzett, megtekintésen alapuló ajak- és szájüregi szűrővizsgálat 21 éves kortól ajánlott.
- A vesebetegség vizsgálata vér- és vizeletvizsgálattal történik.
- Az érelmeszesedés tünetei vizsgálatának eszköze lehet a perifériás (környéki) verőerek tapintása és meghallgatása, illetve ultrahangos áramlásméréssel az úgynevezett boka-kar index meghatározása. Magas kockázatú személyeknél már a 40. életévtől, ettől eltérő esetben 65 éves kor felett ajánlott elvégezni.
- Az érzékszervek vizsgálatát ajánlott 65 éves kortól, évente elvégezni.
- A prosztatavizsgálat az 50 éves kor feletti férfiaknál évente ajánlott, amelyet az urológus szakorvos végez el.
Teljesen negatív lelet esetén is mindig látogassunk vissza kezelőorvosunkhoz az általa jelzett időpontban a szűrővizsgálatok megismétlése miatt!
Kiemelkedő jelentőségű a méhnyakrák, az emlőrák (a nőket érintő leggyakoribb daganattípus), illetve egyéb, a kismedencei női nemi szerveket érintő daganatok szűrése. Fontos hangsúlyozni, hogy míg nagyon sok rosszindulatú daganattípus előrehaladottabb életkorban alakul ki, úgy a nőgyógyászati onkológiai betegségek már egészen fiatal, 20-as, 30-as éveikben járó nőknél is megjelenhetnek. A méhnyakrákosok döntő többsége például a szűretlen populációból kerül ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nagy gyakorisággal előforduló nőgyógyászati betegség a méhnyakrák. A méhnyak szöveteiből indul ki a kismedencei női nemi szervi daganatok mintegy 30%-a. Évente nagyjából félmillió új felismert méhnyakrák fordul elő a világban. Magyarországon 1300 új megbetegedéssel és közel 500 halálesettel kell számolnunk. Nagyon fontos kiemelni, hogy az évente végzett méhnyakrákszűréssel ezek a megbetegedések és halálozások nagyrészt elkerülhetőek volnának.
Ma már egy évente egyszer elvégzett, 10-15 perces rutin nőgyógyászati vizsgálattal (fizikális vizsgálat, ultrahangos vizsgálat, méhnyakrákszűrés) nagyon sok nőgyógyászati daganatos megbetegedés időben felismerhető, ezek megelőző állapotai pedig sok esetben még kezelhetők.
Az életkor előrehaladtával fokozottan figyeljünk az egészségünkre, amelynek része a különböző szűrővizsgálatokon való megjelenés is! Minél korábbi szakaszban derül fény az esetleges betegségre, annál nagyobb az esély a pozitív kimenetelű kórlefolyásra.
