A Johns Hopkins Kimmel Cancer Center kutatói patkányokon, kutyákon és emberen is elvégezték a kísérletet. A módosított Clostridium novyi hatására a tumor mérete jelentősen lecsökkent.
A Clostridiumhoz hasonló baktériumok daganatellenes terápiában való felhasználásával régóta próbálkoznak a tudósok. Ezek a baktériumok ugyanis nagyszerűen érzik magukat oxigénhiányos környezetben (mint amilyen sok tumor belsejében is van). Ennek köszönhetően a baktériumok, ha eljutnak a daganat belsejébe, elpusztítják a beteg sejteket és érintetlenül hagyják az egészségeseket.
"A baktériumok használatának az az egyik előnye, hogy viszonylag könnyen módosítani lehet a baktériumokat, akár úgy hogy egyéb terápiás tulajdonságokkal ruházzuk fel őket, akár úgy, hogy kevésbé toxikussá tesszük őket" - mondta Zhou professzor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Természetes formájában a C. novyi a talajban található meg , és fertőzést okozhat szarvasmarhákban, birkákban, de emberekben is. A szakemberek a fertőzést okozó géneket távolíttatták el, az új variánst C. novyi-NT-nek nevezték el.
A kísérletek során a módosított baktériumot 16 daganatos kutyába injekciózták be (a megbetegedést nem a kutatók idézték elő). Hat kutyánál az injekciót követően 21 napon belül észrevehetőek voltak a reakciók, három állatból teljesen eltűnt a daganat, három másikban pedig minimum egyharmadával csökkent a tumor mérete. A kezelés mellékhatása láz és gyulladás volt - vagyis olyan tünetek, amelyek egyébként is jellemzőek egy bakteriális fertőzésre.
Egy másik kutatásban a kemoterápia és a C. novyi-NT kombinációját vizsgálták. A sugárterápia növeli az oxigénhiányos szövetek mennyiségét , így azok még fogékonyabbak lehetnek a baktériuminjekcióra.
Az eddigi vizsgálatok ráadásul azt is sugallják, hogy a baktériuminjekció nagyon erős válaszreakciót válthat ki a szervezetből, mely a baktériumos kezelés után is megmarad, így a szervezet hatékonyabban képes felvenni a harcot a daganatokkal .
Ez is érdekelhet
