A terápiák tervezésénél ugyanakkor az egyéni élettervekre, az életkilátásokra, a kísérőbetegségekre figyelemmel kell lenni, ezek pedig összefüggnek az életkorral is - olvasható a rakgyogyítas.hu oldalon.
A rosszindulatú daganatok kezelésénél másodlagos szerepe van az életkornak, sokkal inkább a biológiai kor számít. Egy 50 éves betegnél is ítélhetnek túl kockázatosnak egy kezelést, míg adott esetben egy 70 éves páciensnél előnyösnek találhatják ugyanannak a gyógymódnak az alkalmazását. Döntő az általános állapot: a műthetőséget (akár az altathatóságot) befolyásolja a szív- és érrendszer, valamint a tüdő állapota, a testsúly, vagy hogy a daganat mellett még milyen más betegségei vannak valakinek. Ugyanezek a jellemzők kihatással lehetnek arra is, hogy egy várhatóan megterhelő onkológiai kezelés elindítható-e az adott páciensnél.
Az életkor közvetetten befolyásolhatja a terápiás döntést: kívánhat más kezelési stratégiát egy fiatalabb, mint egy idősebb daganatos beteg. Idősebb korban nagyobb valószínűséggel vannak a daganat mellett más társbetegségek (komorbiditás), amelyekre tekintettel kell lenni, míg fiatalabb korban a hosszú távú mellékhatások elkerülése lehet hangsúlyosabb szempont. Például egy 20-as, 30-as éveiben járó fiatalnak a gyógyulás mellett a családalapítás, a termékenység megőrzése is fontos tényező lehet, ezért a kezelések hosszabb távú, a szexuális életre, a férfi vagy női termékenységre, a gyermekvállalási lehetőségekre való kihatását is mérlegelni kell. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne "csak" a betegséget sikerüljön meggyógyítani, hanem el lehessen érni a beteg teljes fizikai-lelki felépülését. Nőknél több betegség - emlőrák, nőgyógyászati daganatok - kezelését az is befolyásolja, hogy a beteg a változó kor ( menopauza ) előtt áll-e még.