Új eljárások
A kemoterápiák mellett egyre több olyan eljárást szabadalmaztatnak világszerte, amelyek az egészséges sejteket is megviselő citosztatikumokkal együtt alkalmazva célzottan csak a ráksejtek pusztítására, illetve szaporodásuk gátlására törnek. Az alapvető sejtműködések szabályozásában fontos szerepet játszanak a gének, amelyek befolyásolják a sejtek osztódását, szaporodását. A sejtosztódás kóros felgyorsulása daganatok keletkezését eredményezheti.
A daganatok esetében a sejtszaporodás hátterében sejtszintű szabályozási zavarokat találunk, amelyek a sejtosztódás és a sejthalál körforgását, ezeknek a folyamatoknak az egyensúlyát általában többféle módon befolyásolják.
A célzott terápia
A daganatellenes kezelés egyik fontos molekuláris célpontjai a sejtfelszíni növekedési faktorok, illetve ezek receptorai. A receptorok a sejteknek általában a felszínén meglévő fehérjecsoportok, amelyekhez a növekedési faktorok képesek kötődni, s a kötődés révén a sejtnek olyan jeleket adni, ami befolyásolja a működését, többek között az osztódását. A hagyományos kemoterápiák mellett az elmúlt évtizedben újabb típusú készítmények jelentek meg, amelyek a daganatok kialakulásában és növekedésében, bizonyos esetekben az áttétképződésben kulcsfontosságú szerepet játszó molekuláris célpontok ellen hatnak. Ezen készítmények alkalmazása esetén beszélünk célzott terápiáról (target-terápiáról).
Monoklonális antitestekkel a tumorok ellen
Az úgynevezett monoklonális antitestek a célzott terápia egyik lehetőségét nyújtják mind hematológiai kórképekben (leukémia, limfóma), mind az úgynevezett szolid (solidus = szilárd, nem üreges, tömör) tumorokban.
Az antitest egy fehérje, ez az elnevezés ellenanyagot jelent. A szervezetben az ellenanyagok a vérben és a nyiroknedvben keringenek. A monoklonális antitesteket klónozással, laboratóriumban állítják elő, így nagy mennyiségű anyagot tudnak létrehozni. Az így nyert monoklonális ellenagyagok a daganatok fejlődésében szerepet játszó úgynevezett tumor antigéneket célozzák meg. Amikor a monoklonális ellenanyagok a tumor-antigénekhez kötődnek, befolyásolják a daganatsejtekben zajló folyamatokat.
Ma már többféle ilyen monoklonális antitestet használnak a rosszindulatú daganatok, például az emlőrák, a tüdőrák, a vastagbél- és végbélrákok, a fej-nyaki rosszindulatú daganatok kezelésében. A többféle, jelenleg használt monoklonális antitestek egyike az a tumor-antigén, amelyhez az EGFR kötődik, s amely révén befolyásolja a ráksejt működését. Az EGFR az epidermalis growth factor receptor angol kifejezés rövidítése, egy olyan sejtfelszíni receptort jelent, amely a növekedésért felelős.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A teljes cikk a Rákgyógyítás.hu portálon olvasható.
