A mobiltelefon világszerte az egyik legelterjedtebb elektromos eszköz, amelyből anyagi helyzettől függetlenül szinte minden család tart otthon legalább egyet. Sokan fejezték ki az aggodalmukat amiatt, hogy a rendszeres telefonálás egészségünket is veszélyeztetheti, főleg az agytumortól tartottak egyesek amiatt, mert közel a fejünkhöz üzemeltetjük az eszközt. Egy, a stockholmi Karolinska Intézet és az Imperial College London által kezdeményezett, nagyszabású nemzetközi kutatás arra kereste a választ: nagyobb-e az agydaganat kockázata azoknál, akik sokszor és hosszú ideig használnak mobiltelefont?
A telefonokból érkező rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzás élettani hatásait régóta vizsgálják, a most lezáruló, úgynevezett COSMOS kutatást is több mint 17 évvel ezelőtt indították. A tanulmányban csaknem 250 ezer olyan ember egészségügyi adatait vizsgálták meg, akik bizonyos rendszerességgel és időtartamban használnak mobiltelefont. 2007 és 2013 között öt országból gyűjtöttek mobiltelefon-használati adatokat, a résztvevőket ezután a rákregiszterekben követték nyomon, hogy rögzítsék az újonnan kialakult agydaganatokat.
Megnyugtató eredmények születtek, a kutatócsoport ugyanis nem talált összefüggést az agydaganat, illetve a telefonhasználat gyakorisága között. A tumor előfordulása a legtöbbet telefonáló 10 százaléknál sem tért el számottevően azokhoz képest, akik náluk jóval kevesebbet használják ezt az eszközt. Azoknál az embereknél, akik több mint 15 évvel a COSMOS kérdőív kitöltése előtt kezdtek el mobiltelefont használni, nem volt nagyobb a betegség kockázata, mint azoknál, akik rövidebb ideig használtak mobiltelefont.
Az IARC, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatásra specializálódott nemzetközi ügynöksége 2011-ben a "lehetséges rákkeltők" kategóriájába sorolta a rádiófrekvenciás elektromágneses tereket, mert egy kutatás összefüggést állapított meg a vezeték nélküli telefonok használata és a glióma (egy rosszindulatú agydaganat) megnövekedett kockázata között. A szakértők szerint voltak ugyan olyan korábbi tanulmányok, amelyek felfedeztek összefüggést a kettő között, ezek ugyanakkor sok esetben módszertani problémákkal küzdöttek, így nem lehetett belőlük általános következtetéseket levonni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
