Magyarországon évente nyolcezer halálos áldozatot követel a tüdőrák, és ezzel a statisztikai adattal vezetjük is a világranglistát. Százból 25 tüdőrákos életét már azzal meg lehetne menteni, ha a betegséget időben felismernék, ám egyelőre a korai diagnózist nagyban nehezíti, hogy a daganat szűrésére jelenleg nincs evidencia értékű módszer.
Ha a daganat például jól látható helyen, a tüdő külső részén található, ahol nem takarja semmilyen más szerv, akkor kimutatható, és szerencsés esetben komplex kezeléssel meg is gyógyítható" - mondja dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főorvosa, aki éppen ezért a betegség szempontjából legveszélyeztetettebbeknek, a dohányosoknak is mindenképpen javasolja az évenkénti tüdőszűrést.
A tüdőrákosok többsége azonban túl későn kerül orvoshoz, amikor az agresszívan fejlődő daganat műtéti eltávolítása már nem jöhet szóba, esetleg áttétet is képzett, azaz nem túl jók az életkilátások a korábbi terápiás lehetőségek fényében. A legújabb tudományos kutatásoknak hála, ilyenkor is van remény.
Mesterlövészek az onkoterápiában
Mielőtt a szakemberek a főorvos által csak "mesterlövészeknek" aposztrofált szerek mellett döntenek, számos tényezőt kell figyelembe venniük: a daganat típusa, stádiuma és várható kimenetele mellett a kezeléssel járó előnyöket és a mellékhatásokat is mérlegelniük kell. A kezelés menetéről és típusáról minden esetben egy szakértői csoport, az ún. onkoteam dönt. A csapat tüdődaganat esetén mellkassebészből, sugárterepeutából, klinikai onkológusból, tüdőgyógyászból és patológusból áll.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A daganatkezelés mindig komplex terápiás elvek alapján valósul meg. A terápiás lehetőségek között szerepe lehet a tüdőműtétnek, a sugárterápiának, a citotoxikus (sejtekre mérgező hatású - szerk.) kemoterápiának, a célzott biológiai terápiának, illetve a betegek életminőségét javító, a mellékhatásokat mérséklő szupportív kezeléseknek. Amire figyel most a szakma, azok a biológiai kezelések, melyek közül jelenleg az ún. epidermális növekedésifaktor-gátlót (EGFR), illetve az angiogenezis-gátló szereket alkalmazzuk a tüdő daganatos elváltozásai esetén" - ismerteti a lehetőségeket az onkopulmonológus. Az említett "csodaszerek" azonban nem minden esetben vethetők be, hiszen a daganat típusai (kissejtes és nem kissejtes) biológiai viselkedésüket tekintve élesen különböznek, a tüdődaganatos megbetegedések kb. 85 százalékát adó, ún. nem kissejtes tüdőrák esetén azonban egyértelmű az előrelépés.
Hatásmechanizmus, előnyök, hátrányok
Mivel a hagyományos citotoxikus kemoterápia a szervezet egészére is hatással van, nem szelektív módon hat, így amellett, hogy a daganatos sejteket elpusztítja, többek között a vérkép romlásával, hányásos panaszokkal, hajhullással is számolni kell.
Ezzel szemben a célzott biológiai terápia alkalmazása jóval kevesebb mellékhatással jár: a hatóanyagok főként a rákos sejtben fejtik ki hatásukat, és ott gátolják vagy lassítják a kóros sejtfolyamatokat.
Az epidermális növekedésifaktor inhibitor (EGFR) kezelés a daganatos sejt jelátvivő folyamatait változtatja meg. Ez mit jelent? A sejteknek szabályozó mechanizmusokra van szükségük ahhoz, hogy a belőlük felépülő szervek és a szervezet megfelelő működését is biztosítani tudják. Ennek alapja, hogy a sejtek jelvivő molekulákat termelnek, ezeket pedig más sejtek receptorokkal érzékelnek. Az epidermális növekedési faktorok (EGF) pontosan ennek a folyamatnak a jelátvivő molekulái, és a daganatellenes kezelés során éppen a daganatos sejtfelszínen jelenlevő EGF receptorokat (EGFR) blokkolják. Hogy miért? Mert ezzel a módszerrel a sejtfolyamatokba úgy avatkoznak be, hogy annak hatására a daganat növekedésének üteme lassul. A kezelés mellékhatásai sokkal enyhébbek, mint a citotoxikus kemoterápia esetén tapasztalt kellemetlenségek, a szer a vérképző szervekre nincs hatással, és előnye, hogy szájon át szedhető gyógyszer formájában alkalmazható.
Gyógyíthatatlan, de nem reménytelen!
Ameddig tehát nincs meg a teljes gyógyulás lehetősége előrehaladott tüdőrák esetén, addig a túlélési idő kitolása és az életminőség javítása lehet a reális cél. Úgy tűnik, hogy a tüdőrákos megbetegedés a tudomány fejlődésével, illetve a hatékonyabb és a daganatos betegeket is sokkal kevésbé megviselő kezelésekkel krónikus betegséggé alakulhat át.
A legfőbb cél tehát minden esetben a túlélés kitolása, hiszen aki időt nyer, az életet nyer.
Ehhez szükség van mindenkire: az érintettek gyógyulni akarására, a család, a barátok támogatására - nem utolsósorban pedig olyan közösségekre, ahol időről időre megerősítést és reményt kaphatunk a sokszor szélmalomharcnak tűnő küzdelem során.
Ez is érdekelhet
