A szegények mentális hanyatlása gyermekkorban kezdődik

Akik alacsony jövedelmű családokban nőnek fel, azoknak 50 éves koruk felett rosszabb lehet a kognitív működése. Ez arra utal, hogy a mentális hanyatlás a gyermekkorban kezdődő folyamat.

Egy 2004-es tanulmányból már világossá vált, hogy az emberek felnőttkori egészségét befolyásolja, hogy gyermekkorukban gazdagságban vagy szegénységben éltek-e. Nemrégiben pedig megjelent egy újabb kutatási beszámoló az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS), amely azt állítja, hogy a gyermekkornak az eddig feltételezettnél is hosszabbra nyúló hatása van, amely elér bőven az öregkorig. A gyermekkori gazdasági státusz ugyanis 50 éves kor után befolyásolhatja emlékezetet és az agy egészségét - olvasható a The Atlantic magazinban.

szegény gyermek
A szegény gyermekek mentális fejlődése legalább három oldalról kárt szenved (Fotó: 123rf)

A tanulmány szerzői egy olyan, 50 év felettiekből álló adatbázist tekintettek meg, amelynek 24 506 résztvevőjénél 2004-től 2015-ig kétévente felmérték a kognitív működést, elsősorban a verbális memória és beszédkészség vizsgálata révén. A résztvevők gyermekkorból származó hátrányának meghatározásához a szerzők olyan tényezőket vizsgáltak meg, mint hogy 10 éves korukban hány könyvet találtak otthonukban, mi volt a szüleik foglalkozása, és hogy a házukban volt-e WC és folyó víz. Kiderült, hogy akik gazdagabb otthonokban nőttek fel, élesebbek voltak mentálisan idős korukban. A legkedvezőtlenebb helyzetű emberekhez képest a legkedvezőbb környezetből érkezők átlagosan 1,27-szer több szót jegyeztek meg az általuk felolvasott 10-es listából. Illetve amikor arra kérték őket, hogy nevezzenek meg annyi állatot, amennyit csak tudnának egy perc alatt, átlagosan öttel többet tudtak felsorolni.

Három modell

Úgy tűnhet, ez annak eredménye, hogy a gazdagabb gyerekek jobb oktatást és munkahelyeket kaptak, gazdagabbak és egészségesebbek lettek. De ez a kép kissé félrevezető. Az érintettek oktatási, majd felnőttkori foglalkoztatási szintje hatással lehetett az időskori kognitív képességekre - de nem döntően. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekkori szegénység háromféleképpen befolyásolhatja az agyat felnőttkorban.

A késleltetési modell szerint a gyermekkori kognitív stimuláció a későbbiekben fejlettebb agyi fejlődéshez vezet. A gazdag családokban élő gyerekek például számítógépes táborba kerülhettek, míg a szegényebb gyerekeknek a tévézés maradt. És a gazdagabb családok tagjainak valószínűleg több idejük volt a gyerekek kérdéseire válaszolni, vagy a gyerekeknek több lehetőségük adódott könyvek olvasására. "Az agyi architektúra sokkal bonyolultabbá válik, ha stimulálják. Ha az architektúra bonyolultabb, akkor több kapcsolat áll fenn az összes neuron között" - mondta Marja Aartsen, az oslói Metropolitan Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője. Ezek az extra kapcsolatok nagyon hasznosak, ha néhány elpusztul közülük.

Az útmodell azt állítja, hogy a gazdagabbak jobb oktatási intézményekbe mennek tanulni, jobb munkát szereznek, és általában kevésbé stresszes , gazdagabb életet élnek, ami védi az agy egészségét.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A kumulatív modell pedig azt állítja, hogy a szegény gyerekekkel kapcsolatos minden nehéz dolog - az úgynevezett kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatok, mint például az elhanyagolás vagy a kábítószeres visszaélés - összetapad egymással, és rosszabb tanulmányi eredményhez, végül kognitív hanyatláshoz vezet. Az új tanulmány eredményei szerint mindezek a tényezők együtt is működhetnek.

Magasabbra jutnak a gazdagok, de nagyobbat is zuhannak

A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a gyermekkori társadalmi-gazdasági feltételek befolyásolhatják a verbális készségek szintjét és a végrehajtókészséget, amelyek az embereket az öregkorba való belépéskor jellemzik. Egy személy felnőttkori gazdasági státusa szintén befolyásolhatja az agy egészségét és az idős kor kognitív működését is. A memóriavesztést gyakran csak az öregkorral hozzák kapcsolatba, de valójában ez egy egész életen át tartó folyamat, amely gyermekkorban kezdődik.

Meglepő módon ebben a tanulmányban a kedvezőbb helyzetű csoportok tagjainak, akiknek magasabb szintűek lettek a kognitív képességei, életük kései szakaszában ezeknek a képességeknek a visszaesése is gyorsabb volt. Ennek az lehet az oka, hogy mivel a gazdagabb embereknek egészségesebb agyuk van, előfordulhat, hogy nem kezdik elveszíteni az emlékeiket addig, amíg már komolyan nem jelentkeznek náluk a demencia vagy az Alzheimer-kór tünetei. Vagy lehet, hogy már az Alzheimer-kór korai szakaszaiban vannak, csak egyszerűen nem mutatják a tüneteit. Miután megkezdődik a kognitív hanyatlás, annak üteme gyorsabb lehet másokhoz viszonyítva. Akik jó körülmények között nőttek fel, "magasabb szintű működést mutathatnak mindaddig, míg a halál közelébe nem érnek - akkor pedig gyors zuhanásba fordulnak" - mondta Aartsen.

Magyarország mind a szegénység, mind az egészség szempontjából a középmezőny alatt helyezkedik el az ENSZ gyermekügyi, gyermeksegélyező szervezete, az UNICEF kutatása szerint. Az UNICEF Innocenti nevű kutatóközpontja 41 magas jövedelmű országban, az Európai Unió és az OECD tagállamaiban vizsgálta a gyermekek helyzetét. Kiderült, hogy ötből egy gyerek relatív jövedelmi szegénységben él, és átlagosan minden nyolcadik táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett. Az összes vizsgálati szempontot figyelembe véve Magyarország összesítésben a 32. helyen végzett a listán. Részletek!

Korábban úgy gondolták, hogy a tehetősebbeknek nagyobb "kognitív tartalékuk" van, vagy nagyobb az agyuk rugalmassága és jobb az egészsége, ami stimulálóbb élményeikből, élettapasztalataikból fakad. Ennek ellenére ez az általános előny eltűnik, amikor kognitív tartalékuk már nem tudja kompenzálni az idősödő idegsejtek elvesztését. Azaz magasabbról mélyebbre zuhanhat az elméjük teljesítménye.

A szerzők szerint a kognitív hanyatlást előidéző hatások kivédésére a szegény gyerekeket a felsőoktatásba kell irányítani, és általában is fel kell emelni őket szegénységből. A cél így az, hogy a kognitív hanyatlást okozó körülményeket a lehető legrövidebb időkereten belülre lehessen szorítani.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.